Szeptemberben a szezonálisan és munkanap-korrekcióval is kiigazított index szerint augusztushoz képest, az előzetes adattal lényegében megegyezően, 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez a tavaly szeptemberi bázishoz képest 16,8 százalékos növekedést jelent. Így januártól szeptemberig a múlt év hasonló időszakához képest 20,3 százalékos volt a növekedés.
A termelésbővülés 1999 azonos időszakához képest a villamosgép- és műszergyártásban volt a legjelentősebb, 58 százalékos. A papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység 27 százalékkal, a fafeldolgozás 16 százalékkal emelkedett. Az ágazaton belüli profilváltás miatt mérsékelt, 3 százalékos volt a növekedés a járműgyártás területén. Csökkenés csak a bőrtermék- és lábbeligyártásnál (8 százalék), illetve kisebb mértékben a bányászatban mutatkozott.
A termelésnövekedés forrása döntően az export volt: az exportértékesítés az előző év első kilenc hónapjához képest 30,2 százalékkal emelkedett, döntően az ipari vámszabad területeken regisztrált kilenchavi 42 százalékos növekedési ütem hatására. A vámszabad területek kivitelének növekedési üteme azonban csökken, és ez alátámasztani látszik azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a közeljövőben lassulni fog a kivitel és behozatal növekedési üteme. Az augusztusi 33,5 százalékos növekedés után szeptemberben csak 25 százalékos bővülést regisztrált a hivatal. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a kivitel növekedési üteme tavaly ilyenkor már megugrott, így magasak a bázisadatok. A jövőre nézvést ez azt jelenti, hogy az export dinamikája csökkenni fog, mert az elmúlt egy évben nem álltak üzembe olyan új kapacitások, amelyek a további gyors növekedést alátámasztanák. Mindez korlátozott mértékben érinti a folyó fizetési mérleg egyenlegét, mert a vámszabad-területi export importigénye magas, így a behozatal dinamikája is visszaesik.
A legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok új megrendelései jelentősen nőttek: belföld esetében 15, exportnál 31,4 százalékkal. Kovács György, a DG Bank elemzője szerint ez az ipari termelésben belföldi megrendelés esetén 1,5-2 hónap után, míg exportnál csak 5-6 hónap múlva jelentkezik. Így az új export-rendelésállomány növekedése már 2001-nek az idei év 3-4. negyedévénél erősebb nyugat-európai konjunktúrájára utal. Összességében szerinte az eddiginél átlagosan kisebb növekedés mellett, de dinamikus marad az ipari termelés.
P. B.
Pálvölgyi Balázs