Az utóbbi hetekben felélénkültek a spekulációk egy esetleges magyar devizakötvény-kibocsátással kapcsolatban, miután Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára úgy nyilatkozott, hogy szerinte az ősszel még ki kell lépnie az országnak a nemzetközi piacra. Néhány nappal később Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy ugyan nincs szüksége az országnak devizaforrásra, de "taktikai okokból" lehet még egy kibocsátás az év vége előtt. Ezek után kedden jelentette be a SEC, hogy Magyarország ötmilliárd dolláros keretet igényelt devizakötvény-kibocsátáshoz. Az összeg nagysága sokakat meglepett, azonban azt érdemes kiemelni, hogy eddig is ugyanekkora kibocsátási kerete volt az országnak, amit több kibocsátás során merített ki.

Annyiban nem volt meglepő a bejelentés, hogy Búzás László, az ÁKK üzleti vezérigazgató-helyettese már február végén elmondta, hogy a korábbi kerete kimerült az országnak, ezért kezdeményezni fogják annak megújítását. Kérdésünkre az ÁKK most is kiemelte, hogy ez a lépés nem jár automatikus kibocsátással, csak egy későbbi devizakötvény-eladás előtt szerencsés időben biztosítani a keretet.
A tervezett kibocsátás időzítése is érdekes, hiszen a legtöbb feltörekvő ország az utóbbi néhány hétben már bocsátott ki devizakötvényt, hogy megelőzzék a Fed szerdán esedékes kulcsfontosságú döntését az eszközvásárlási programról.

Többek között Indonézia, Dél-Korea és Kenya is jelentős összegű devizakötvényt dobott piacra, míg az oroszok rekordösszegű, hatmilliárd dolláros devizakibocsátással jelentek meg. Úgy tűnik, hogy Magyarország nem számolt a Fed-döntés negatív hatásaival, a kibocsátási szándék egy hosszabb távú terv − mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Bertalan, az Equilor Befektetési Zrt. privát banki üzletágának vezetője. Szerinte ha a piaci körülmények kedvezőtlenül alakulnak, akkor valószínűleg kivár majd az ÁKK a kibocsátás előtt, hiszen nincs szüksége sürgősen devizára. Ráadásul a dolog akár jól is elsülhet, hiszen ha a vártnál kisebb mértékben fogja vissza programját a Fed, akkor a következő hetekben jelentősen javulhat a befektetők hangulata.

Nagy Bertalan kiemelte: a piac most azt árazza, hogy a következő három hónapban kibocsátás is követi majd a regisztrációt. Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője ennél konkrétabb jóslatokba bocsátkozott, szerinte a következő egy hónapban Magyarország 2-3 milliárd eurónyi devizakötvényt adhat el. Szerinte ennek oka, hogy a jegybank növekedési hitelprogramjának meghosszabbítása lehetővé teszi, hogy a kormány forintforrásokból összesen 2,6 milliárd eurónyi devizahitelt fizessen ki jövőre, így szerinte egy újabb kibocsátással fel lehetne tölteni a tartalékokat.

A majdani devizakötvények árazását nehéz megbecsülni, hiszen az mindig az aktuális piaci környezettől függ. Idén februárban a tízéves amerikai állampapírok felett 345 bázispontos felárat fizetett Magyarország a dollárkötvényeiért. Azóta a tengerentúli papírok hozama szűk egy százalékkal csökkent, míg a magyar CDS-felár most 275 bázispont körül van, vagyis a kettő eredőjeként 20-30 bázisponttal magasabb hozam lenne indokolt, mint a februári 5,375 százalék. A fenti számok azonban napról napra változhatnak, főleg a Fed szerdai döntésének függvényében, így egyelőre nehéz megmondani, hogy ez az árazás helytálló lesz-e akkor is, amikor a konkrét kibocsátás megtörténik.