Befektetés

Javuló hangulatban erősödött a forint

A görögök mégis kapnak pénzt az uniótól, ami megnyugtatta egy kicsit a pénzpiacokat. Az euró ezért az elmúlt napok jelentősebb értékvesztését követően ismét erősödni tudott a dollárral szemben. A keresztárfolyam 1,293 környékéről 1,296-ra jött fel délutánra. Ez erősítette a régiós devizákat is. A lengyel zloty, a cseh korona és a forint nagyjából együtt erősödött, ami a forint esetében 0,3 százalékos pluszt jelentett az előző napi záráshoz képest. Délután így egy euróért 289 forintot kellett adni, azonban napközben járt 288 környékén is az árfolyam. Mivel az euró−svájci frank árfolyam érdemben nem mozdult csütörtökön sem, így a forint a frankkal szemben is 0,3 százalékkal erősödött, ami 240 körüli értéket jelentett. A dollárért 223 forintot kellett adni délután. Vegyesen mozogtak a hozamok az állampapírok másodpiacán. A rövid oldalon a stagnáló három hónapos diszkontkincstárjegyek mellett a 6 és 12 hónapos papírok hozama 1, illetve 6 bázisponttal csökkent. Az éven túli lejáratoknál 4-5 bázispontos volt a csökkenés a 10 éves papírokat leszámítva, ahol egy bázisponttal emelkedett a hozam. A referenciaátlag 7,15 és 8,20 százalék között szóródik.

A spanyol bankmentés tetszett a tőzsdéknek

Csütörtökön pesszimistán kezdtek a piacok a görögországi politikai válság, valamint a spanyol bankrendszert övező aggodalmak erősödése miatt, ennek ellenére délután pozitív tartományba tornázták fel magukat a piacok. Ebben szerepet játszott, hogy a piac jól fogadta, hogy a spanyol kormány megerősítette, gyakorlatilag államosította a Bankia SA-t, az ország negyedik legnagyobb pénzintézetét. Délután pedig a görögöktől jött egy kapaszkodó, miszerint az egyik kicsi görög baloldali párt hajlandónak mutatkozik arra, hogy belépjen egy az EU−IMF-segélycsomagot támogató kormánykoalícióba. Zárás előtt csökkentek az európai indexek, ennek ellenére Londonban az FTSE 0,25 százalékos nyereségben maradt. Jól teljesített a bankszektor, hisz az HSBC 0,7 százalékkal, a Barclay\'s 3,2 százalékkal emelkedett. Nem zárt jó napot a luxusgyártó Burberry, amely 1,4 százalékot vesztett értékéből a kedvezőtlen kínai piaci adatokra reagálva. Párizsban a CAC−40 0,4 százalékkal emelkedett, szinte minden papír emelkedett: a Peugeot 8,1 százalékkal drágult, de az Axa is 5,6 százalékkal növelte az értékét. A legnagyobb veszteséget a Michelin produkálta 2,3 százalékos veszteséggel, de 1,7 százalékkal mérséklődött a szépségipar üdvöskéje, a L\'Oreal is.  Frankfurtban a DAX 0,7 százalékkal emelkedett: a nap nyertese, a kamiongyártó MAN 3,7 százalékkal drágult, de jól teljesített a kereskedelmi óriás Metro, amely 2,7 százalékkal nőtt. Nem jött ki a lépés Deutsche Postnak, amely öt százalékkal esett, de az Allianz is 3,95 százalékot vesztett az értékéből. Amerika is erősen kezdett, ám a lelkesedés csökkent, ez tükröződik az erodálódó indexekben: a Dow Jones − este hatkor − 0,3 százalékos nyereségben volt, a Nasdaq azonban már 0,22 százalékos veszteséget mutatott, míg az S&P−500 0,3 százalékos pluszban állt. Az arany ára 3 dollárral, 1597 dollárra emelkedett, s az olajár is nőtt, 20 centtel, 97 dollárra.

Albánia csorbította a CEZ profitját

Az elemzői várakozásokat alulmúlva 14,8 milliárd cseh koronás (757 millió dolláros) nettó nyereségről jelentett a CEZ, ami 14 százalékos csökkenést jelent a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ebben komoly szerepet játszott az albán hatósági árak változtatása (az országban 2009 óta ellenőrzi az egyetlen elosztóhálózatot a cég), illetve egyéb költségek emelkedése 1,9 milliárddal csorbította az EBITDA-t. A bevételek azonban 7 százalékkal, 60,8 milliárd koronára bővültek a magasabb villamosenergia-áraknak, illetve az emelkedő termelésnek köszönhetően.

Érik már a vállalati armageddon

Komoly kihívások előtt állhatnak a vállalatok világszerte, az elkövetkező öt évben ugyanis 43−46 ezer milliárd dollárnyi finanszírozásra van szükségük a Standard & Poor\'s friss tanulmánya szerint. Az összegből 30 ezer milliárd dollár a lejáró adósságok refinanszírozási szükséglete, míg 13−16 ezer milliárd a növekedés elősegítéséhez szükséges hitel. A bankok tőkemegfelelési kényszere és ezáltal csökkenő hitelezési hajlandósága karöltve az eurózóna válságával, az amerikai gazdaság vánszorgó felpörgésével, illetve a kínai növekedés markáns lassulásával már gyilkos koktél lehet, amely pusztító viharként söpörhet végig a vállalati kötvények piacán − véli Jayan Dhru, az S&P illetékes ügyvezető igazgatója. A tanulmány következtetése szerint a bankok képesek lesznek a refinanszírozási igényeknek eleget tenni, ám a lefelé mutató kockázatok miatt kényes az egyensúly. Utóbbit támasztja alá, hogy mind a kormányzatok, mind a jegybankok mozgástere beszűkülni látszik, ami korlátozhatja válságkezelő képességüket egy komolyabb piaci zavar esetén.