Befektetés

Bankárok fognak össze a hitelminősítők ellen

Mintegy húsz európai bankvezér tartott szerdán Frankfurtban informális megbeszélést arról, hogy miképp lehetne visszaszorítani a három nagy nemzetközi hitelminősítő túlhatalmát − értesült bankárkörökből a Reuters. A Moody\'s, a Standard & Poors és a Fitch a válság kitörése óta sorozatosan kapja a bírálatokat, amiért \"segítettek elhinteni a pénzügyi válság magját\", amikor a legjobb osztályzatot adták olyan pénzügyi instrumentumoknak, amelyek végül gyakorlatilag értékteleneknek bizonyultak. Rosszul értékelték a helyzetet, nagyon lassan reagáltak, amiben olykor az is szerepet játszhatott, hogy a kibocsátók fizetik őket − mondta egy bankár, hozzátéve: gyorsabbak lennének a leminősítésben, ha a befektetőktől kapnák a pénzüket. Már jó ideje vannak tervek egy európai hitelminősítő létrehozatalára, hogy megtörjék a három amerikai dominanciáját. A Roland Berger könyvvizsgáló cég nemrég közölte, európai pénzügyi társaságok támogatják őt egy ilyen intézmény megalapításában.

Zárásban érte a hideg zuhany Európát

A reggeli rossz hangulatot még a Merkel−Hollande találkozó utórezgései, illetve az a hír okozta, hogy a görög lakosság 700 millió euró betétet vont ki hétfőn a pénzintézetekből, amelyek így egyre inkább az ECB-re szorulnak finanszírozásért. Napközben jött a bejelentés, hogy június 17-re írják ki az új görög választásokat. A kedélyeket kissé lecsillapította a vártnál jobb német és francia kötvényaukció, illetve a bizakodásra okot adó eurózónás külkertöbblet és a tengerentúlról érkező gazdasági adatok közül is inkább a pozitívak nyomtak a latban. Zárás előtt nem sokkal aztán villámcsapásként érkezett a Reuters értesülése, miszerint az ECB bizonyos görög bankok számára nem biztosít forrást. Az indexek meredek esésbe váltottak és a párizsi mutató kivételével visszazuhantak a negatív tartományba. Az FTSE−100 0,6, a DAX pedig 0,26 százalékkal gyengült, míg a CAC−40 0,3 százalékkal került feljebb. Párizsban a Total, illetve a BNP Paribas egyaránt 1,6 százalékos emelkedése tartotta az indexet pluszban. Frankfurtban a 2,7 százalékot eső ThyssenKrupp, illetve a karöltve 1 százalékot rontó Deutsche Bank, E.On, Merck és Commerzbank húzta le a DAX-ot.

Jobban sikerült a Mol negyedéve

A várakozásoknál kevésbé csökkent a Mol profitja az első negyedévben. A társaság három évre szóló, 500 millió dolláros hatékonyságnövelő programot jelentett be. Az elemzők semlegesen vagy óvatosan pozitívan látják a folyamatokat.

Emeli a tétet a Facebook

A Facebook az erős lakossági befektetői keresletre tekintettel 28−35-ről 34−38 dollárra emelte elsődleges kibocsátásának jegyzési ársávját − értesült a Reuters az ügyhöz közel álló forrásokól. Ezzel az IPO 93−104 milliárd dollárra értékelheti a céget, míg a sáv közepi 36 dolláros árfolyamot feltételezve 12,1 milliárd dollár folyhat be a társaság, illetve a részvényeket eladó fő tulajdonosok számlájára, bőven túlszárnyalva a Google 2004-es kibocsátását. A túljegyzésre való tekintettel a hírügynökség forrása szerint a közösségi oldalt üzemeltető cég már kedden lezárhatta az ajánlati könyvet, egy nappal a tervezett előtt. A Facebook 337,4 millió részvényt értékesít, ami 12,3 százalékos közkézhányadot jelentene, ám a TechCrunch megerősített értesülése szerint a kibocsátást szervezők további 50,6 millió papírt dobhatnak piacra a túljegyzési opció életbe léptetésével, amiből további 1,7−1,9 milliárd dollár folyhat be. A végleges árat csütörtökön határozhatják meg, míg a kereskedés pénteken indul a Nasdaqon FB tickerrel.