Befektetés

Hullámvasútra ült a BUX

A reggeli erősödést hosszas lecsorgás, majd a negatív tartományban oldalazás követte, ahonnan délután sikerült kikászálódnia a BUX-nak. A mutató a kereskedés utolsó órájában rákapcsolt ugyan, ám zárásban kicsit visszapofozták, így végül mintegy fél százalékkal erősödve, 16 492 ponton búcsúzott. A mozgáshoz forgalom viszont csak igen visszafogott mértékben párosult, összesen alig 8 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a papírok a BÉT-en. A vezető részvények közül az OTP vezette az emelkedést, a bankpapír 1,85 százalékkal emelkedve 3590 forinton, napi maximuma közelében végzett. Jól teljesített a Richter is, amely egy százalékkal, 35 650 forintra javított. Szektortársa, az Egis ezúttal nagyobb forgalom mellett 0,4 százalékkal, 14 210 forintra javított, igaz, a nap során hevesen csapkodott jegyzése. A blue chipek négyes fogatából viszont a Mol és a Telekom már esett. Az olajpapírt az utolsó órában 15 700 forintos csúcsáról lökték vissza a 15 400 forintos zárószintre, ami tízforintos leértékelődést jelentett. A Telekom viszont továbbra is szenved, 1,6 százalékos esés után 429 forinton születtek rá az utolsó kötések. A kimutatható forgalmat bonyolító kisebb papírok mind a sereghajtók táborát gyarapították. Az Appeninn 1,4, az Est Media 9,8, a Phylaxia 3,3, a KEG pedig 2,2 százalékkal került lejjebb. A múlt hét szerdai tőzsdei aukcióján 630 forintért részvényeket értékesítő Masterplast is eladói nyomás alá került, jegyzése 4,6 százalékkal, kereken 600 forintra esett.

Osztalékot csökkent a Repsol

Az argentin részlegének kompenzáció nélküli államosításával sújtott spanyol olajvállalat, a Repsol jelentősen csökkenti osztalékfizetési arányát − jelentette be tegnap a cég. Ez évtől kezdve 2016-ig az eddigi 50−60 százalék helyett 40−55 százalékra esne vissza az osztalékfizetési arány a Repsol tervei szerint. A spanyol olajvállalat argentin részlege, az YPF államosítása óta kétségbeesetten próbálja megvédeni hitelminősítését a befektetésre ajánlott kategóriában, eszközeladásokból − többek között saját részvényeik értékesítéséből − és a kitermelés növeléséből 8,1−8,6 milliárd dollárra növelnék cash flow-jukat.

Kapkodás jellemezte a nemzetközi piacokat

Kapkodó hangulat uralkodott tegnap a világ tőzsdéin, amelyet elsősorban a spanyol költségvetés és bankrendszer állapotával kapcsolatos rettegés, valamint a különböző válságkezelési lépésekről szóló pletykák mozgattak. Utóbbiak között számos feltörekvő piacokon kitett vállalat árfolyamát kedvezően befolyásolta, hogy egyes sajtóértesülések szerint a kínai kormány komolyabb gazdaságélénkítő programba kezdene, majd délután az Európai Központi Bank közbelépésének bejelentésében reménykedtek a befektetők − mint később kiderült, hiába. Az európai indexek azonban nagy lökést kaptak délután az amerikai nyitást követően, így végül mind pluszban zártak: a londoni FTSE−100 0,65 százalékot, a frankfurti DAX 1,2 százalékot, a párizsi CAC−40 pedig 1,4 százalékot emelkedett. Bár a milánói FTSE MiB 0,4 százalékkal még pluszban tudott maradni, ám az újabb adag spanyol rossz hír mélybe taszította a madridi IBEX−35-öt, amely így 2,3 százalékot vesztett értékéből (február óta a vezető spanyol index értékének közel harmada morzsolódott le). A madridi tőzsdén az osztalékot csökkentő Repsol 7,2 százalékot zuhant, ám az újabb tőkeemelésre kényszerülő zombibank, a Bankia ennél is nagyobb, 16,3 százalékos esésen van túl. A betétállomány szerint második legnagyobb spanyol bank problémái akkorák, hogy már az egész európai pénzügyi rendszert fenyegetik elemzők szerint, ami érthetően korlátot jelentett a többi európai pénzintézet árfolyammozgása szempontjából. Ugyanakkor a londoni nyersanyagszektor vállalatai, valamint a feltörekvő piacokra építő német autógyártóknál komoly emelkedéseknek lehettünk tanúi. Az amerikai indexek a kiábrándító fogyasztói bizalmi mutató dacára lendületes emelkedéssel nyitottak, ám ennek nagy részét hamar elvesztették: lapzártánk idején mindhárom vezető index félszázalékos pluszban állt.

Vízválasztó szinten áll a magyar tőzsde

Az utóbbi hetekben elromlott a hangulat a világban. A korábban kiemelkedően teljesítő tengerentúli piacok is lejtmenetbe kapcsoltak − ami egyébként várható is volt a több hónapos rally után − és nagyobb esés bontakozott ki. Az európai adósságválság körüli aggodalmak felerősödése a nyugat-európai piacokra is rányomta a bélyegét és a hazai tőzsdét sem kímélték az eladók.