Befektetés

Lezárta felvásárlásait a Raiffeisen

Nem tervez újabb akvizíciókat a lengyel Polbank megvásárlása után a Raiffeisen Bank Közép- és Kelet-Európában − mondta szerdán a Reutersnak Herbert Stepic vezérigazgató. Ugyanakkor Stepic megerősítette, hogy ez a térség továbbra is fontos számukra, annak ellenére, hogy korábban több osztrák bankot is a régió kockázatai miatt minősítettek le. Az akvizíciós korszak lezárásával az organikus növekedésre koncentrálnak majd. A javuló tőkehelyzet ellenére azonban továbbra is nyitott kérdés a tőkeemelés lehetősége, ami egyáltalán nem jó hír a befektetőknek, hiszen a részvények hígításának a lehetősége ott lebeg a fejük felett. A bank részvényesei ugyanakkor az egy nappal korábbi közgyűlésén elfogadták, hogy a tavalyival megegyező, 1,05 eurós részvényenkénti osztalékot fizessenek ki június 27-én.

Amerika húzta vissza a forintot

A tegnap délután megjelent, csalódást keltő amerikai makroadatok nyomán beindult dollárerősödés visszalökte 287 fölé az euró forintjegyzését a napközbeni, 284,50-es mélypontot követően. Az euró/dollár fél öt tájban már 1,2597-nél járt, ugyanekkor az euró egysége 287,25, a dolláré 227,95, a svájci franké pedig 239,12 forinton állt − tájékoztatott Bámli Károly, a Commerzbank üzletkötője. Napközben részben annak nyomán erősödött a forint, hogy az IMF nyugtázta a jegybanktörvénnyel kapcsolatos magyar levelet − amelyet Varga Mihály tárca nélküli miniszter és Simor András MNB-elnök írt alá −, a jogszabályt pedig hamarosan el is fogadhatja a parlament. Felgyorsította a hazai deviza erősödését, hogy egy londoni bank forintvásárlásai fontos stoploss-szinteket üthettek ki − tette hozzá a szakember.

Lerántották a végén a BUX-ot

Mínuszban kezdett, kis ideig nulla környékén töltött, majd nagyot bucskázott a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe csütörtökön. A hangulatot magyar oldalról a jegybanktörvénnyel kapcsolatos huzavona és az európai uniós eljárásokról érkező hírek, külföldről pedig a Federal Reserve döntése utáni csalódottság és a szörnyű kínai, európai, majd amerikai makroadatok határozták meg. A zárószakasz méretes lekötése után napi mélypontján, 17 493 ponton pihent meg a BUX index, pedig néhány órával korábban 17 800 pont is járt. Az idei átlagnak nagyjából megfelelő 11 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a részvények; a forgalom szinte teljes mértékben a négy blue chipben koncentrálódott, az ötödik CIG Pannónia papírjaira mindössze 23 millió forint értékben születtek kötések. A 2,2 százalékos eséssel 3687 forinton végző vezető bankpapír, az OTP a részvénypiac egészének mozgását követte, bár nem a napi mélypontján zárt. Nem úgy a Mol, amely − a nagyot zuhanó olajárak hatására − 2,75 százalékot vesztett értékéből a 16 285 forintos záró árfolyamával. Napon belüli legalacsonyabb árfolyamára, 36 540 forintra lökték a zárásban a Richter részvényeit is, a nagyobbik gyógyszerpapír ezzel 1,2 százalékot esett; az Egis eközben kisebb, 0,1 százalékos gyengüléssel úszta meg, és 14 500 forinton végzett. A Magyar Telekom jegyzése 3 forinttal került feljebb, és így 455 forinton várhatta a pénteket. Kimutatható értékben adták-vették még a CIG Pannónia és az Appeninn papírjait. A biztosító 0,7 százalékot vesztett értékéből, az irodakezelő viszont 1 százalékos emelkedésre volt képes. Érdekes dolog történt a TC Befektetési Nyrt. B kategóriában jegyzett, szélsőségesen illikvid részvényeivel, ugyanis valaki 100 005 forint értékben vásárolt belőlük egyet.

Nosztalgiakereskedés a régi tőzsdeteremben

Két órára évtizedekkel fordult vissza az idő tegnap a Budapesti Értéktőzsde egykori, Deák Ferenc utcai épületében, ahol az egykori és mai brókerek a múltat idézve hangosan, egymást túllicitálva nyílt kikiáltásos kereskedést rendeztek a régi termet zsúfolásig megtöltő érdeklődők és régi befektetők előtt. A Budapesti Értéktőzsde 22. születésnapja alkalmából rendezett konferencián Katona Zsolt, a tőzsde vezérigazgatója hívta fel a figyelmet a BÉT sanyarú helyzetére, elmondva, hogy 35 milliárdról 12-re esett 2007 óta a tőzsde forgalma. Hozzátette, hogy az állam például az MVM akár csak kis részének parkettre vitelével is sokat tehetne a helyzet javításáért. A kormány tervei között azonban nem szerepel ilyen lépés. Mindazonáltal az állam mégis fontos szerepet vállal a tőzsde támogatásában például a tbsz-számlákon keresztül. Balogh Ádám, az NGM államtitkára a pódiumbeszélgetésen óvatosan fogalmazva az MVM-mel kapcsolatban elmondta, hogy a jogszabályok jelenleg nem annak tőzsdei bevezetése irányába mozdultak el. Lantos Csaba, a Keler Zrt. elnöke mindehhez hozzátette, hogy ami a kormánynál igaz az egyik nap, lehet hogy másnap már nem az, így pénzszűke esetén akár a tőzsdei privatizáció is elképzelhető.