Befektetés

Ötödével nyereségesebb volt az amerikai bankrendszer

Hitelportfólióik minőségének javulása folytán éves összevetésben 21 százalékkal, 34,5 milliárd dollárra bővült az amerikai bankok nettó nyeresége a második negyedévben − idézte a szövetségi betétbiztosítási alap (FDIC) tegnap közzétett jelentését a Bloomberg. Az iparág nyeresége ezzel immár egyhuzamban a tizenkettedik negyedéve bővült, ráadásul a pénzintézetek 89 százaléka úgy tudott növekedésről beszámolni, hogy az előző negyedévhez képest 300 millióval csökkent az összesített profit. Az időszak során a bankok 14,2 milliárd dollár céltartalékot képeztek nem teljesítő hiteleikre, míg a 20,5 milliárd dollárnyi leírás az elmúlt négy év legalacsonyabb negyedéves összege volt. A lakossági hitelek terén 16,6 milliárd dollárnyi kihelyezésre került sor az időszak során, ám dinamikusabban bővült a vállalati hitelezés, amelynek értéke a negyedben 48,9 milliárd dollárra rúgott. Immár ötödször szűkült a bedőlés által veszélyeztetett bankok listája, az első három hónap végi 772-ről 732-re. Idén eddig 40 bank dőlt be, ami szintén elmarad a tavalyi azonos időszak 68 csődjétől.

Sötét gyertyák sorakoznak a pesti tőzsdén

Érdektelenségben oldalaz a BUX index: a befektetők eseményekre vártak vagy szabadságon voltak. A hét eleji emelkedés ezért aligha tekinthető fordulónak.

Ideges volt a kereskedés

A globális tőzsdék a többi piachoz hasonlóan kiváró üzemmódban vannak a hétvégi jegybanki események előtt, és leginkább ezek kimenetelére spekulálva próbálnak pozíciókat felvenni. Az európai adósságválság kezelése komolyságának imázsát erősíthette, hogy Mario Draghi inkább a munkát választotta a szónoklat helyett, azaz nem utazik el a hétvégi Jackson Hole-i találkozóra. Ezenkívül néhány közepes jelentőségű és ellentmondásos makrohírre figyelhettek a befektetők. A jelentősebb európai tőzsdék között csak a londoni tudott visszatérni a nap eleji szintjére − végül az előző kereskedési naphoz, múlt péntekhez képest egyáltalán nem változott −, a frankfurti DAX viszont 0,6, a párizsi CAC−40 pedig 0,9 százalékot vesztett értékéből, hosszadalmas hullámvasutazás után. A milánói és a madridi börzék is gyengültek − elsősorban a bankok jelentették a nehezéket −, annak ellenére, hogy a kötvényaukció mindkét nagy perifériaországban sikeres volt, és a katalán segítségkérés sem nevezhető váratlannak. Frankfurtban a sztrájkkal fenyegetett Lufthansa 1,1 százalékot esett. A Nokia részvényeiből kiveszett az erő, miután nagyot ugrott az árfolyama az Apple−Samsung pereskedést követően − a 7,7 százalékos hétfői szárnyalás után kedden 5,6 százalékot esett az árfolyam. A dán Vestas Wind Systems viszont a japán stratégiai együttműködés hírére hatalmas, több mint 18 százalékos erősödésen ment keresztül. Az Egyesült Államok tőzsdéin is hullámzó volt a hangulat, lapzártánk idején éppen pluszban állt mindhárom vezető index − bár az S&P−500 és a Dow Jones ipari átlaga esetében ez inkább a stagnáláshoz állt közel. A Nasdaq viszont legnagyobb komponense, az Apple kisebb gyengülése ellenére 0,2 százalékos pluszban állt.

Jelentős javulás az Alteónál

Az árbevétel mérsékelt növekedése, illetve a költségek csökkenése folytán a tavalyi azonos időszakhoz képest csaknem 35 százalékkal, 271,64 millió forintra bővült az Alteo EBITDA-ja az első félév során. A január−júniusi hat hónapban az árbevétel 6,7 százalékkal, 2,79 milliárd forintra emelkedett, ám annak tevékenységek szerinti megoszlása jelentősen megváltozott a jelentés szerint, mivel a győri és a soproni erőmű is már az anyavállalat felé értékesítette az áramot, nem a Mavir felé. A pénzügyi soron 52 millió forintos nyereség képződött, a devizahitelek átértékelése bőven kompenzálta az év elején kibocsátott 1 milliárd forintnyi kötvény, illetve a tavaszi szélerőmű-akvizícióhoz felvett hitelek miatti kamatkiadás növekedését. A cég így a tavalyi első félévi 2,6 milliós nettó eredményhez képest hatalmas javulást felmutatva 195 milliós nyereséget termelt.