Befektetés

Orosz óriáscég készül Londonba

Oroszország második legnagyobb mobilszolgáltatója, a Megafon hivatalosan is kezdeményezte részvényei bevezetését a londoni tőzsdére. A 20 milliárd dollárra értékelt cég 4 milliárdos részvénycsomagját kínálnák fel eladásra párhuzamosan a brit és az orosz fővárosban − írja a Financial Times. Az Aliszer Uszmanov oligarcha tulajdonában lévő távközlési óriás tavaly 243 milliárd rubeles forgalom mellett 43 milliárd rubeles nyereséget ért el. A kibocsátásban a Morgan Stanley és a Goldman Sachs segédkeznek majd. A bevezetésre − ha addig nem romlik számottevően a befektetői hangulat − a jövő hónapban kerülhet sor. Ha a tranzakció sikeres lesz, az újabb orosz cégek londoni megjelenése előtt nyithatja meg az utat. A City bankárai úgy remélik, sor kerülhet többek között a Szberbank 7,6 százalékos, most mintegy 5 milliárd dollárt érő állami részvénycsomagjának eladására. Megérkezhet az engedélyt már megszerző kisebb pénzintézet, a Promszvjazbank is, mely 25 százalékos pakettet kínál fel eladásra egymilliárd dollár körüli összegért.

Egész nap hullámvasúton ült Európa

A nap folyamán az irányt keresték a főbb európai tőzsdék, végül az Európai Központi Banktól (ECB) kiszivárogtatott hír, miszerint a pénzintézet korlátlan összegben fog eurózónás államkötvényeket vásárolni, illetve az Egyesült Államokból érkező jó makroadat, miszerint a szakértők által vártnál nagyobb mértékben javult a termelékenység az amerikai, mezőgazdaságon kívüli ágazatokban az idén a második negyedévben, felfelé lökték őket. A hangulatot az sem törte le, hogy az ECB az államkötvény vásárlására fordított összegeket más tevékenységeitől vonja el − szakszóval sterilizálja ezeket az eszközeit −, azaz elejét veszi annak, hogy az infláció elszabadulásának kockázatával járó kvázi pénznyomtatással vádolhassák. A hírek tehát pozitív hatással voltak a kereskedésre, ám továbbra is sok a bizonytalanság a csütörtöki bejelentések körül, így nem volt egyhangú irány a tőzsdéken. Amíg a londoni FTSE−100 0,25 százalékot vesztett az értékéből, addig a frankfurti DAX 0,46 százalékot, míg a párizsi CAC−40 0,2 százalékot erősödött. Az ECB-től ékező hírekre mind a spanyol, mind az olasz állampapírok hozamai csökkentek, ám csak a madridi IBEX−35 tudott a hírekből profitálni, igaz, csak minimális, 0,08 százalékos emelkedéssel, a milánói FTSE MIB-en ez sem segített és 0,6 százalékot vesztett keddi záróértékéhez képest. A cégek közül kiemelkedik a Nokia mélyrepülése, amelyet a vállalat vezetőjének délutáni bejelentése − miszerint egy, a Windows legújabb, 8-as verziójával felszerelt okos telefont dobnak a piacra − sem tudott enyhíteni, mivel továbbra is sok a bizonytalanság a társaság üzletmenetével kapcsolatban, így az végül 13 százalékos mínusszal zárta a napot. A főbb tengerentúli tőzsdéket is az ECB mozgatta, így lapzártakor a Dow Jones ipari átlaga 0,3 százalékos, a Nasdaq 0,14 százalékos, a S&P−500 pedig 0,15 százalékos pluszban volt.

Intő jel a túlzott long kitettség Amerikában

Utoljára tavaly áprilisban látott magasságba emelkedett az aktív amerikai alapkezelők portfólióiban a vételi kitettség aránya az S&P−500-as index irányában. Ez óvatosságra intő jel lehet a vásárlást fontolgatók számára.

Egyelőre válságállók a nagy luxuscégek

Nem panaszkodhatnak a luxuscikkgyártók, a féléves jelentések alapján további növekedésre vannak ítélve. Ennek motorja természetesen Ázsia, de a legjobbak még a hanyatló európai piacon is növekedni tudtak, úgy tűnik, a válság egyelőre nem érte el köreiket.