Befektetés

Moszkva demonstratív Szberbank-eladásba kezd

Az orosz kormány értékesít 7,6 százalékot az OAO Szberbank állami tulajdonrészéből, amivel demonstrálni akarja a befektetőknek, hogy ígéretének megfelelően nagyobb szerepet szán a gazdasági folyamatokban a piaci szabályozásnak. Az következő napokban lezajló értékesítés az elmúlt évek legnagyobb tőzsdei ügylete lesz Oroszországban. Moszkva 1,71 milliárd részvényt bocsát áruba egy olyan ársávban, amelynek alja 91 rubel (2,99 dollár), teteje pedig a Szberbank-papírok aktuális tőzsdei ára az ajánlat lezárultának időpontjában. Ha a sáv alján ütik nyélbe az értékesítést, akkor 5,1 milliárd dollárral lesz gazdagabb az orosz állam − tegnap 1,1 százalékos esés után 95,99 rubelen zártak a bank részvényei.

Részvényportfóliók átsúlyozását hozhatja a QE3

A piacokat sikerült meglepni a Fed legújabb pénznyomtatásával, ráadásul elemzők szerint muníciója is maradt a jegybankoknak, hogy megakadályozzanak egy kijózanodást, ami miatt várható a részvényportfóliók újrasúlyozása. Az év elején kedvelt defenzív papírok helyett a ciklikus iparágak felülpozicionálását várják a szakemberek.

Korrekcióval indult a hét a tőzsdén

Minden jelentősebb tőzsdén eséssel kezdték a hetet a börzék, miután erősen túlvetté váltak az elmúlt hét rallyja után. Nagyobb gond azonban nem látszik, egyelőre egy normális mértékű korrekció zajlik a világ tőkepiacain, főleg miután hétfőn az egyetlen fontosabb amerikai makroadat is sokkal rosszabb lett a vártnál. Ez alól nem volt kivétel a magyar tőzsde sem, a BUX 0,8 százalékkal, 18 952 pontra esett. Az index egész nap mínuszban forgott, főleg a Mol esése miatt. A Mol azért szerepelhetett ilyen gyengén, mert pénteken jóval a piaci átlag felett emelkedett az olajrészvény, mivel Kurdisztánból jó hírek érkeztek a Mol által kutatott terület szomszédságából. Az olaj árában nem volt érdemi korrekció, ezért valószínű, hogy a pénteki szárnyalást korrigálta a Mol; az olajrészvény értéke 2,6 százalékkal, 18 550 forintra csökkent. Nagyot emelkedett viszont a Magyar Telekom. A trenddel ellentétben azért tudott jól szerepelni a telekommunikációs cég, mert egyelőre nem kapott engedélyt a jelentős konkurenciát jelentő negyedik mobilszolgáltató Magyarországon. Ennek a hírnek köszönhetően a Magyar Telekom árfolyama 2,4 százalékkal, 429 forintra emelkedett. Az OTP gyakorlatilag stagnált, az utolsó ára 4091 forint volt, ami 0,1 százalékos erősödés. A gyógyszeraukción újabb jelentős engedményre kényszerülő Richter viszont 1 százalékkal esett, záróára így 38 930 forint lett. Az Egis hasonló okból csaknem 2 százalékot veszített értékéből, az utolsó kötés esetében 17 315 forinton volt. Az E-Starnál a jelek szerint nem számított, hogy még nem tudja, miből fizeti ki októberben lejáró kötvényeit, árfolyama ugyanis közel 10 százalékkal emelkedett hétfőn, így a részvény 516 forinton fejezte be a napot.

Ismét rosszul jártak a gyógyszergyártók

Most már véglegesek az október 1-jétől érvényes gyógyszerárak, miután a múlt héten lezajlottak a vaklicitek. Az árakat jellemzően durván erodáló, félévente végrehajtott vaklicitek során az Egis és a Richter is jelentős árcsökkentéseket volt kénytelen végrehajtani, akárcsak hat hónapja. A Richter ezúttal 34 termék esetében átlagosan 20 százalékos termelői árcsökkentést vállalt, az Egis pedig 23 termék esetében volt kénytelen árcsökkentést végrehajtani, átlagban 15 százalékos mértékben − ez az alacsony bázis fényében kirívóan nagynak tűnik. Az OEP vaklicitjei során az egyes piaci szereplők nem látják a versenytársak árajánlatait, ezért érthető módon még inkább lefelé módosítják azokat; a szakértők gyakran támadják az eljárást, hiszen ha a gyártók kivonják a veszteséges termékeket a piacról, az már az ellátást is fenyegetheti. A hazai piacon nagyobb kitettséggel bíró Egis részvényárfolyama 1,9, a Richteré pedig 1 százalékot esett a hétfői kereskedésben.