Befektetés

Lendületbe jöhetnek a pesti tőzsde húzórészvényei

Korrekciós fázisban van jelenleg a hazai tőzsde részvényindexe, miközben a nemzetközi vizeken is oldalazás tapasztalható. Az átmeneti megtorpanás hamarosan véget érhet, ha a vevők ismét visszatalálnak a piacokra.

Hazafelé tartanak az amerikai államkötvények

Hosszú idő óta először gyorsabban nőtt a belföldi szereplők kezében lévő amerikai állampapír-állomány, mint a külföldieknél lévő mennyiség − derül ki a Bloomberg által közölt adatokból. Hiába nőtt azonban a belföldi számlákon lévő mennyiség 10,7 százalékkal, 3,6 ezer milliárd dollárra, az amerikai államkötvények túlnyomó része még mindig az állományukat most 6,9 százalékkal növelő külföldiek kezében van. (Az USA adóssága a hónap során átlépte a 16 ezer milliárd dollárt.) A nem rezidens befektetők az állomány 50,4 százalékát birtokolják jelenleg, ami persze számottevő csökkenést jelent a válság legmélyekor regisztrált 55,7 százalékos arányhoz képest, Kína például nominálisan is csökkentette amerikai államkötvényekben tartott megtakarításait, Peking már \"csak\" 1,1 ezer milliárdot tart amerikai állampapírokban, szemben a korábbi 1,3 ezer milliárddal.

Megtörni látszik az S&P−500 sikersorozata

Az olaj- és energiaszektor cégeinek rossz teljesítménye miatt megtörik az S&P−500 cégeinek 11 negyedéve tartó sikersorozata. A folyamatos profitbővülésnek köszönhetően azonban a társaságok részvényei még mindig olcsónak számítanak.

Ismét Kurdisztán felé kacsingat a Shell

Kutatni szeretne a Shell a kurdisztáni régióban, ahol a Mol is egy komoly mező operátora. A Reuters információi szerint a Shell korábban is tervezte már, hogy ebben a térségben is kutatni kezd, azonban ezt annak idején elvetette, ugyanis Dél-Irakban is vannak olajmezői, amelyekről az iraki kormány könnyen kitilthatta volna, ha belép a kurdisztáni régióba. A Reuters úgy tudja, az olajcég kétszer is közel állt ahhoz, hogy kutatási szerződést kössön a kurdisztáni kormánnyal. Ezt azonban végül nem merte meglépni, okulva az Exxon korábbi példájából. Az Exxont többször megfenyegette az iraki kormányzat, hogy elveszik iraki olajmezőit, ha kurd területekre is belépnek, miután a kurd és az iraki kormányzat között igen feszült volt a viszony. Mivel azonban ezeket a fenyegetéseit nem váltotta be az iraki kormányzat, sőt az olajexport kérdésében is kezd körvonalazódni a megállapodás, egyre inkább kezdenek felbátorodni az olajcégek. A Shellen kívül ugyanis több társaság is vizsgálódik. A Mol számára mindez kedvező, hiszen korábban az Exxon megjelenése is felhajtotta a részvényárfolyamot (a nagy olajcégek megjelenése a befektetők számára pozitív jel).  A Mol által irányított Akri Bijeel blokkban a pénzügyi nehézségekkel küzdő Gulf Keystone is árulja kisebbségi részesedését, amelynek értéke láthatóan megugrott korábban a nagyobb kérők megjelenésének hírére.