Befektetés

Még rosszabb lesz a búzatermés

Még rosszabb lehet a búza- és kukoricatermés a 2012−2013-as szezonban az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) októberi számai szerint. A hírre a kukorica jegyzése több mint 4 százalékkal, a búzáé pedig 2,5 százalékkal emelkedett. Mindkét termény árát a világszerte pusztító aszály lökte sokéves rekordra. Az USDA arra számít, hogy május végén 173 millió tonna készletet tudnak csak majd felhalmozni, ami kevesebb, mint a szeptemberi 176,71 millió tonnás várakozás, ugyanis a világ termelése meglátásuk szerint 0,9 százalékkal, 653 millió tonnára csökken ebben az időszakban. Bár Amerikában nagyobb lehet a termés, mint azt eddig gondolták, ugyanis a becslést 220 millió bushelről 315 millió bushelre emelték, de az ausztrál termelés 12 százalékkal, 23 millió tonnára eshet vissza. A búzakészleteket az amerikai állattenyésztők takarmánykereslete is apasztja: a szarvasmarha-ágazat keresletét 220 millió bushelről 315 millióra emelte egy hónap alatt a minisztérium. A kukoricakészletek 117 millió tonna körül lehetnek, szemben az egy hónappal ezelőtt várt 124 millió tonnával, miközben a Bloomberg elemzői 120,55 millió tonnányi készletben bíztak. Az amerikai kukoricatermés 69 százalékát takarították be eddig, ez alapján 10,706 milliárd bushelt várnak.

Az OTP húzta fel a BUX-ot

Hírektől függetlenül jött a nagy optimizmus, ami ellepte a világpiacot, de a pesti tőzsde is részesedett belőle. A lanyha reggeli nyitás után − ahol csekély mínuszban, 18 888 ponton is járt a vezető mutató − lerohanták a bikák a budapesti tőzsde parkettjét, és egyenesen rohant felfelé a BUX, egészen a kora délutáni napi maximumig, 19 291 pontig. Ezt a csúcsot sokan profitrealizálásra használhatták fel, így itt némi mérséklődés következett; a zárószakasz után 1,1 százalékos napi emelkedést mutatott a pesti részvénykosár, 19 149 ponton fejezte be a napot. Az utóbbi hónapokhoz képest kiemelkedő forgalomban történt mindez: az értékpapírok több mint 18 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a részvénypiaci szekcióban. Ugyanakkor a BUX aránytalanul nagy mértékben köszönhette emelkedését és a kiemelkedő forgalmat is a külföldi bankrészvényekkel általában együtt mozgó OTP-nek: a magyar bankpapírra 15,2 milliárd forint értékben kötöttek, és 3,3 százalékos emelkedés után 4311 forinton állt meg, 44 forinttal elmaradva napon belüli csúcsától. A többi blue chip viszont stagnált. A legnagyobb BUX-komponens Mol délben még komoly emelkedésben volt, ám itt megjelentek az eladók, és zárásra mindössze 0,1 százalék maradt a pluszból a 18 465 forintos zárás után. A Magyar Telekom 412 forinton záró részvénye 1 forinttal lett olcsóbb, a Richter pedig 0,2 százalékos erősödésre volt képes a 38 975 forintos záróárával. A kisebbik gyógyszerpapír, az Egis ennél jobban ment, 1 százalékos erősödéssel, 18 070 forinton zárt. Szép teljesítményt mutatott be a kisebbik bankrészvény, az FHB is, hiszen magához képest komoly, 53 millió forintos forgalom mellett erősödött közel 4 százalékot. Az E-Star esetében szerény emelkedéssel nyugtázta a piac az eszközeladást.

Mégis halaszthatják a Basel III-at Európában

Az Európai Unió vezetői arról tárgyalnak, hogy egy évvel elhalasszák a jelenleginél szigorúbb Basel III-as banki tőkekövetelmények bevezetését − értesült a Bloomberg magukat megnevezni nem kívánó forrásokra hivatkozva, ami jókora rallyt indított el az európai bankrészvényeknél. Az értesülés súlyát csökkenti, hogy a hírügynökség információi szerint a ciprusi EU-elnökség, valamint az Európai Parlament törvényhozói − tehát nem éppen az európai politika nehézsúlyú szereplői − tárgyaltak arról, hogy fél vagy egy évvel elhalasztják a néhány bankra meglehetősen komoly többletköltségeket terhelő követelmények bevezetését. A csúszást az is indokolja, hogy az európaiak a bázeli követelményeknél is szigorúbb, a bónuszokra, az osztalékfizetésre és több más kérdésre kiterjedő szabályozást vezetnének be. A Société Générale listája szerint tavaly év végén egészen komoly európai pénzintézetek is nagy hátrányban voltak a tőkekövetelmények szempontjából: a Deutsche Bank és a Crédit Suisse 2,8 százalékponttal, a Banco Santander pedig 2 százalékponttal maradt el a kockázattal súlyozott eszközök és a saját tőke arányának új előírásától.

Felfelé korrigáltak a globális tőzsdék

Az előző napi gyengébb teljesítményt követően jelentősen emelkedtek a főbb nyugat-európai tőzsdeindexek csütörtökön. A befektetőket vásárlásra sarkallhatta a vártnál kedvezőbb amerikai adat, amely szerint a munkanélküli-segélyt kérők száma több mint négy és fél éves mélypontra süllyedt, míg a vártnál rosszabb külkereskedelmi mérlegadat a jelek szerint nem nagyon befolyásolta a hangulatot. A banki papírok jegyzésének alapos támogatást adhatott a Bloomberg azon értesülése, miszerint az Európai Unió vezetői arról tárgyalnak, hogy egy évvel elhalasszák a jelenleginél szigorúbb Basel III-as banki tőkekövetelmények bevezetését. A spanyol pénzintézetek árfolyama mindezzel éppen ellentétes irányban módosult, miután az S&P kétfokozatú leminősítéssel a befektetési kategória alsó szélére rontotta Spanyolország hosszú távú államadós-besorolását. A növekvő keresletet felmutató olasz aukcióval kapcsolatos kedvező hír mellett az IMF-vezér és a német pénzügyminiszter Görögországra vonatkozó szavai is árnyalhatták az európai adósságválságot illető képet. Az egyes papírok kapcsán is számos hír látott napvilágot a Siemens-papírra vonatkozó ajánlás rontásától a Coca-Cola Hellenic azon tervéig, miszerint a legnagyobb piaci értékű görög vállalat az athéniról a londoni tőzsdére \"költöztetné\" át papírjait. A Carrefour közel négy százalékkal drágult a vártnál jobb gyorsjelentése hatására; kiemelkedően szerepeltek a luxuscikkek gyártóinak papírjai is. Bár visszafogottabban, de a tengerentúlon is fölfelé tartottak az árfolyamok a jelentősebb börzéken, és az arany, valamint az olaj is drágulóban volt lapzártánk idején. A drágulásban itt is élen járt a pénzügyi szektor, de az energetikai társaságok sem panaszkodhattak. A Sprint Nextel közel 15 százalékkal ugrott egy japán többségi felvásárlási ajánlat hírére.