Befektetés

Katasztrófát jeleznek az amerikai bankbetétek?

Soha annyi friss betétet nem helyeztek el az Egyesült Államok kereskedelmi bankjaiban vezetett megtakarítási számlákon, mint a november 5-én végződött héten − írja a zerohedge.com pénzügyi blog a Fed adataira hivatkozva. Pedig azt gondolnánk, hogy a Fed nulla közeli kamatpolitikája következtében a hozamot szinte egyáltalán nem termelő, ám a lekötés miatt a rugalmasságot csökkentő konstrukciók veszítettek népszerűségükből, ám ez nem így történt, sőt. Míg a Lehman-csőd előtt évi átlag 200 milliárd dollárral híztak a megtakarítási számlák, addig a válság kitörését követően évi 700 milliárddal lettek kövérebbek − így ezekben a betétekben jelenleg már 5,6 ezer milliárd dollár pihen. (Eközben az amerikaiak megtakarítási hajlandósága a válság előtti szintre, 3,3 százalékra csökkent.)

Elbújtak a hazai shortpozíciók

A magyar alapkezelők vélhetően nem nyitnak jelentési kötelezettség alá eső shortpozíciókat − a nyilvántartásban legalábbis csak három külföldi befektető szerepel.

Negyedmilliárd dollár a legnagyobb bennfentesprofit

Az eddigi legnagyobb profitot hozó bennfentes kereskedéssel vádolja az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) a Steve A. Cohen nevével fémjelzett SAC Capital egyik portfóliómenedzsere ellen. A SEC szerint a hedge fund úgy úszott meg hatalmas veszteségeket gyógyszerrészvényein, s nyert short-pozíciókon, hogy az alapot kezelő portfóliómenedzser bennfentes információkkal rendelkezett egy gyógyszerek klinikai vizsgálatának várható eredményéről. A vád szerint Mathew Martona portfóliómenedzser összesen 276 millió dollárnyi profithoz juttatta illegálisan az SAC Capitalt úgy, hogy kiszállt Elan- és Wyeth-részvényeiből 2008 nyarán − néhány nappal az előtt, hogy a klinikai vizsgálatok kiderítették a két cég egyik készítményéről, hogy hatástalan, és a bejelentést követően a két cég részvényeinek árfolyama hatalmasat zuhant.

Óvatos volt az optimizmus a piacokon

Távol maradtak a befektetők a nemzetközi tőzsdéktől szerdán, mivel az amerikai piacok a közelgő hálaadás napi szünet miatt pangtak, így nem érkezett érdemi iránymutatás. Nem javította a hangulatot az európai pénzügyminiszterek görög helyzettel kapcsolatos megállapodásképtelensége sem − a piaci reakció hiánya egyes vélemények szerint meglepő volt. A másik nagy kockázati tényező, az amerikai költségvetési szakadék ügyében csak a jövő héten folytatódnak a tárgyalások, ami szintén kivárásra ösztönözte a befektetőket. Ez utóbbival kapcsolatban sokan attól félnek, hogy eddig túl nagy optimizmust áraz a piac néhány udvarias politikusi nyilatkozat miatt. Az európai tőzsdeindexek közül egyedül a párizsi részvénykosár, a CAC−40 emelkedett érezhetően: a Moody\'s hétfő éjjeli leminősítésével dacolva újabb 0,4 százalékkal került feljebb. A londoni FTSE−100 viszont csak 0,1, a frankfurti DAX pedig 0,2 százalékkal zárt a keddinél magasabban. Az Európai Bizottság elállt a Glencore és az Xstrata − a két vállalat részvényesei által kedden megszavazott − egyesülésének útjából, ezért előbbi 1, utóbbi pedig 0,7 százalékkal emelkedett. Frankfurtban a Siemens másfél százalékos esése keltett feltűnést, az ipari konglomerátum a Deutsche Bank ajánlásának lerontása miatt vesztett értékéből. A BASF bejelentette, hogy felvásárolná a norvég Pronova Biopharmát − előbbi jegyzése nem változott, utóbbi viszont több mint 3 százalékot emelkedett Oslóban. A Veolia bejelentette, hogy eladta amerikai szennyvízrészlegét − talán ennek köszönheti, hogy árfolyama 1,3 százalékkal feljebb került. Az amerikai tőzsdék lapzártánk idején könnyed forgalom mellett erősödtek, a vezető indexek 0,2−0,4 százalékos emelkedésnél álltak. A Hewlett-Packard árfolyama 2,5 százalékos pluszban állt az előző napi összeomlás után.