Befektetés

Az USA hírei mozgatták a piacokat

A vezető nyugat-európai indexek nyereségben zártak csütörtökön, miután amerikai döntéshozók szerdán optimistán nyilatkoztak a költségvetési szakadék megoldása ügyében. Az emiatt kialakult jó hangulat az FTSE−100-nak 1,2, a DAX-nak 0,8, a CAC−40-nek 1,6 százalékos nyereséget hozott, a Stoxx Europe−600 indexét pedig 1,2 százalékos pluszig húzta. A befektetők nagyobb kockázatvállalása a perifériaindexeket is segítette: az olasz FTSE MIB 2,8, a spanyol IBEX−35 1,7 százalékos nyereséget ért el csütörtökön. Az, hogy a piacok figyelmének középpontjában mennyire az amerikai költségvetési problémák állnak, jól mutatta, hogy az európai tőzsdezárás után John Boehnernek, az amerikai képviselőház republikánus elnökének azon kijelentése, miszerint \"nincs érdemi előrelépés\" az ügyben, azonnal a Wall Street-i indexek esésében csapódott le − igaz, innen visszapattantak a mutatók. Londonban ugyanakkor jelentős rallyt produkált az Invesys szoftvergyártó, miután közölte, hogy 1,74 miliárd fontért vasúti jelzőrendszerhez adott el szoftvert a Siemensnek. Ezt követően a Barclays a cég papírjait felülsúlyozásra minősítette fel. Az informatikai cég részvényeinek mindez 8,9 százalékos drágulást, míg a Siemensnek 0,3 százalékos emelkedést hozott. Londonban emellett a bányaipari részvények is jól szerepeltek: a BHP Billiton 1,9, a Rio Tinto 5,1 százalékot ugrott. Utóbbi több mint 7 milliárd dolláros kiadáscsökkentési és megtakarítási tervet jelentett be. Európa egészét tekintve bankok a legjobban teljesítők között voltak: a Banco Popular Espanol 5, a Banco Santander 2,4, a Commerzbank 2,6, a Deutsche Bank 1,6 százalékkal emelkedett. Az USA-ban a napvilágot látott makroadatok vegyes képet mutattak, de a piacokat láthatóan leginkább a költségvetési szakadék körüli tárgyalások érdekelték. Lapzártánkkor a Dow 0,2, az S&P−500 0,3, a Nasdaq 0,5 százalékos pluszban járt.

Nem nyugtatta meg a befektetőket a Raiffeisen jelentése

Zuhanással reagált a Raiffeisen Bank részvényének árfolyama a bank szerdai gyorsjelentésére, annak ellenére, hogy a számok egyáltalán nem lettek rosszak. Inkább csak az amúgy is kedvezőtlen nemzetközi hangulat és a részvényhígítás veszélye aggaszthatja a befektetőket, illetve az, hogy a rossz hitelek aránya még nőhet. A bank profitja 141 millió euró lett a harmadik negyedévben, ami csak kevéssel volt rosszabb az elemzők várakozásánál. Egy év alatt így kilenc százalékkal nőtt a bank nyeresége. Ami jó hír, hogy a nettó díj- és jutalékbevételek és a nettó kereskedési bevételek is emelkedtek, ami a cég nyereségét növelheti. Ugyanakkor a nettó kamatbevételek már csökkentek. A bank hitelállománya három százalékkal emelkedett egy év alatt, és ugyanez igaz a betétállományra is. A növekedés viszont csak a Polbank-akvizíciónak köszönhető, e nélkül mínuszosak lennének ezek a számok. A nem teljesítő hitelek aránya 10 százalék volt csoportszinten, ami 1,6 százalékpontos emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A nem teljesítő hitelek fedezettsége 2,6 százalékponttal, 65,8 százalékra csökkent. A gyorsjelentés szerint a jövőben a bank 15 százalék körüli tőkearányos megtérülést szeretne elérni. A tőkeemelés lehetősége ugyanakkor továbbra is fennáll, ennek időpontja a tőkepiaci körülményektől függ. A következő hónapokban a nem teljesítő hitelek további mérsékelt növekedésére számítanak, a nettó céltartalékolás emiatt stagnálni vagy mérsékelten emelkedni fog. Külön kitértek arra is, hogy a bankadó 2012-ben összesen 160 millió euróval rontotta az eredményt.

Nyersanyagtermelők devizáiban bízik a K&H Alapkezelő

A globális szinten javuló kilátások miatt növekvő nyersanyagkereslet felfelé hajthatja a nyersanyagárakat, aminek hatására a jelentős nyersanyag-exportáló országok jó gazdasági növekedést produkálhatnak a következő egy-két évben, s devizájuk is erősödhet. Annak ellenére, hogy látványos növekedés egyelőre nem történt a folyamatban lévő jegybanki élénkítések hatására, a globális kilátásokat illetően azért a tendencia javult. Ezen belül is az ismét felpörgő kínai kereslet főként az energia- és az élelmiszerpiacokat érintheti pozitívan a K&H szakértői szerint. Minderre alapozva indít egy új alapot a K&H Alapkezelő, melynek mögöttes terméke egy devizakosár, amely Kanada, a Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália és Új-Zéland devizáit tartalmazza egyenlő mértékben. Az alap hozama a devizakosár euróval szembeni árfolyamváltozásától függ, ami azért lehet érdekes, mert ezek az országok a következő két évben az eurózónánál várhatóan jóval magasabb gazdasági növekedést produkálnak.

Erőtlen lett a forint szerdára

Nem tartott sokáig az örömködés a görög döntés után, az euró az 1,30-as szintekről lefordulva először az 1,2915-ös technikai szintig gyengült, majd onnan az 1,2880-as szintre lebucskázott. A közös pénz kilátásai nem túl rózsásak − mondja Bámli Károly, a Commerzbank devizakereskedője. A szakértő a napközbeni rosszabb hangulatot azzal magyarázta, hogy ha a görög csomagot jobban megnézzük, kiderül, hogy nem nyújt hosszú távú megoldást az ország gondjaira, és egyre valószínűbb, hogy újabb adósságleírásra is szükség lesz, viszont a jövő szeptemberi német választások miatt mostanában nem várhatók konkrétumok. A visszapattanás viszont azért következett be, mert az amerikai költségvetési szakadék megoldása nem halad olyan gyorsan, mint ahogy várható volt. Washingtonnak már csak 33 napja van, hogy elkerülje a gazdaságra negatívan ható automatizmusok életbe lépését. Így a dollár sem kapott  végül szárnyakat, szerda este ismét 1,2925 közelében mozgott a keresztárfolyam. Mindez természetesen a forintra sem hatott jól. A magyar deviza a lengyel zlotyival együtt mozogva délután kissé gyengült, egy euróért 281,50 forintot kellett fizetni. A dollár egysége 218,30 forintba, a svájci frank 234 forintba került. A másodlagos állampapírpiacon nem volt nagy mozgás. A néhány bázispontos elmozdulások után a hozamok 5,94 és 7 százalék között álltak.