Nagyon megváltozott a magyar háztartások megtakarításainak szerkezete az elmúlt másfél évben, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012 augusztusában kezdett kamatvágási sorozata 7 százalékról 2,7 százalékra csökkentette az irányadó rátát, ami a betéti kamatokban is megmutatkozott. Emellett jelentősen nőtt a háztartások megtakarításainak összege, a frissen félretett pénzből pedig kevesebb ment bankbetétbe.
A folyamat nem meglepő, a KBC Equitas felmérése már 2013 áprilisában azt mutatta, hogy a csökkenő alapkamat mellett a megkérdezettek fele alternatív befektetési lehetőségeket kezdett vizsgálni. Pedig akkor még 4,75 százalék volt az alapkamat, két százalékkal magasabb a jelenleginél. A felmérésben 1300 embert kérdeztek meg megtakarításaikról, a fő megállapítás, hogy hétszázalékos betéti kamatszint mellett még csak a válaszadók 17 százaléka keresett más befektetési formákat, négyszázalékos kamat esetén viszont már az emberek 91 százaléka megvizsgál más lehetőségeket is. A válaszadók csaknem tizede azonban semmiképpen sem váltana, ők az aktuálisan elérhető kamattól függetlenül a végsőkig kitartanának a betéti lekötési lehetőségek mellett.
A KBC Equitas szakemberei azt állapították meg, hogy az ötszázalékos betéti kamatszint tekinthető egyfajta lélektani határnak, ha ez alá esik a kamat, akkor gyorsul fel a pénzkivonás a bankokból. Kockázatot ugyanakkor nem szívesen vállal a magyar befektetők többsége, a betétből is jellemzően olyan eszközökbe viszik a pénzt, amelyek biztonságosak.
Az MNB statisztikája szerint miközben az alapkamat 2012 júliusa és 2014 januárja között 7 százalékról 2,85 százalékra csökkent (azóta 2,7 százalékra), a betétekre fizetett átlagos kamat gyakorlatilag lekövette ezt, 6,57 százalékról 2,46 százalékra mérséklődött másfél év alatt. Vagyis már jócskán alatta van az előbb említett 5 százalékos lélektani határnak.
A kamatcsökkenés hatására 2012 júliusa és 2013 decembere között (a januári adatok még nem ismertek) 477,1 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal csökkent a háztartások forintbetéteinek állománya a jegybank adatai szerint. Ha részletesen megvizsgáljuk a tőkekivonás ütemét, akkor az is kiderülhet, valóban az ötszázalékos kamatszint-e a vízválasztó.
Az utóbbi másfél évben a jegybank négy hónapban regisztrált 100 milliárd forint feletti kivonást a forintbetétekből, a statisztika szerint két hullámban volt jelentős a menekülés. Az első ilyen hullám 2013 áprilisában és májusában volt, amikor két hónap alatt 224,4 milliárd forintot vettek ki a háztartások a bankokból. Ez éppen egybeesik azzal az időszakkal, amikor az MNB öt százalék alá vágta az alapkamatot, vagyis valóban ez lehet az egyik lélektani határ. Sokkal érdekesebb a tavaly nyári statisztika, hiszen július és szeptember között három hónap alatt összesen 403 milliárd forintnyi betét tűnt el. Ebben az időben az alapkamat négy százalék alá csökkent, vagyis itt lehetett a másik kritikus pont a háztartások számára − aki még az öt százalék alatti kamatszintnél kitartott, az is bedobta a törölközőt.
Azzal már többször foglalkoztunk, mi lett a bankbetétekből kimentett pénzzel, a legnagyobb haszonélvezők a befektetési alapok és a lakossági állampapírok voltak. 2012 júliusa és 2014 januárja között a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint összesen 51,5 százalékkal, 1627,75 milliárd forinttal nőtt a magyarországi befektetési alapok nettó eszközértéke, ami jórészt a friss lakossági tőkének volt köszönhető. Ez persze majdnem négyszerese a bankbetétekből eltűnt összegnek, vagyis nem csak a betétek kárára híztak az alapok. A jegybank értékpapír-statisztikája szerint az összes háztartási megtakarítás 1940,3 milliárd forinttal nőtt a vizsgált másfél év alatt. Ennek oka egyrészt a 2011-ben bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó és családi adózás lehetett − ami jelentős összeget hagyott a háztartásoknál −, a másik lehetséges ok pedig a végtörlesztés, aminek segítségével sokan megszabadultak hitelüktől, és többet tudtak megtakarítani.
A befektetési alapok piacán sem volt egységes a növekedés, a legnagyobb összeget továbbra is a biztonságos pénzpiaci alapokban tartják a befektetők, azonban a kamatcsökkentési ciklus nyertesei a kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok voltak.
A kötvényalapokban kezelt vagyon 586,6 milliárd forinttal növekedett a vizsgált időszakban, ezzel majdnem megháromszorozták a vagyonukat. Arányaiban még nagyobb volt a növekedés a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok esetében, melyek több mint 200 százalékkal ugrottak meg, a rekord az abszolút hozamú alapok 221 százalékos növekedése volt. Mindeközben a legnagyobb kategóriának számító pénzpiaci alapok vagyona mindössze 29,3 százalékkal növekedett. A befektetők kockázatkerülő attitűdjét jól mutatja, hogy a részvényalapokban kezelt vagyon mindössze 1,5 százalékkal növekedett másfél év alatt.
A befektetési alapok mellett a lakossági állampapírok voltak a kamatcsökkentési ciklus nyertesei, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. statisztikája szerint 2012 júliusa és 2014 januárja között 718,8 milliárdról 1754,8 milliárd forintra emelkedett az állomány, ami nem kis részben az adósságkezelő intenzív marketingkampányának volt köszönhető.
A jegybanki kamatcsökkentési ciklus érdekessége, hogy miközben a betéti kamatok intenzíven csökkentek, ez kisebb mértékben jelent meg a lakáshitelkamatokban. A 2012. júliusi 12,03 százalékról ugyanis 2013 decemberére 8,54 százalékra csökkent az átlagos kamatszint a lakáshitelek esetében. Vagyis miközben az átlagos betéti kamatok 4,11 százalékkal estek, a lakáshitelek esetében 3,49 százalékos volt a visszaesés.
Szerző: Beke Károly
