Nemcsak a forint, az OTP is megszenvedte tegnap az újabb jegybanki kamatcsökkentést, ami kétfelől is rontja a bank eredményességét. Egyfelől az alacsonyabb kamatok apasztják a bank bevételeit és szűkítik a kamatmarzsot, másfelől a gyenge forint rontja a bank hitelportfóliójának minőségét. Elemzők szerint az OTP addig nem is csökkentheti a kockázati költségeket, amíg nem tisztul a kép a devizahitelesek ügyében, márpedig a választásokig ebben a kérdésben semelyik piaci szereplő nem vár előrelépést. Bár értékeltségi alapon az egyik legolcsóbbnak számítanak Európában az OTP papírjai, a rengeteg iparági kockázat − köztük egyre előkelőbb helyen a monetáris politikaiak − még sokáig nyomhatja az árfolyamot.
A kamatcsökkentés hatására szűkülhet még az OTP-nél a marzs, ami változatlan hitelállomány mellett a kamatbevételre is negatívan hat − véli Sándor Dávid, a KBC Securities szenior elemzője. A kamatmarzs alakulására a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) is jelenthet kockázatot, persze csak akkor, ha olyan adósoknak is hitelez a bank, akiknek a kockázati besorolásuk miatt korábban csak valamivel drágábban tette volna azt. Bár − teszi hozzá − az nhp teljes keretösszegének kihelyezhetőségével kapcsolatban pont azért nagyok a kérdőjelek, mert − a kihelyezni tervezett összeghez képest − kevés az olyan besorolással rendelkező kis- és középvállalat (kkv), amelynek ilyen nyomott marzson megéri kiadni a hitelt. Iparági összehasonlításban az OTP 0,8-as árfolyam/részvényenkénti könyv szerinti értéke (P/BV) kifejezetten olcsónak számít, ám Sándor Dávid szerint ennek a bankot övező számtalan kisebb-nagyobb kockázat az oka. A magyar piacon rövid távon a legfontosabb a devizahitelesek ügyének kérdése, ami a választásokig folyamatos kockázatként lebeghet az OTP felett.
A KBC szakembere arra számít, hogy a választásokig nem fogják teljesen egyértelműen rendezni a kérdést. Mindenesetre a bankok szempontjából legrosszabb forgatókönyv − a végtörlesztéshez hasonló egyszeri leírás − már szinte egyáltalán nem valószínű, ám hogy egy árfolyamgáthoz hasonló, több évre elnyúló megoldásnak milyenek lehetnek az eredményhatásai, ma még nehezen számolható ki. Emiatt a bank várható céltartalékolásának alakulása is bizonytalan, Sándor Dávid szerint például a kockázati költségek harmadik negyedéves emelkedése is kisebb meglepetést okozott. Miközben ugyanis a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya csökkent a megelőző negyedévhez képest, a céltartalékolás mértéke mégis emelkedett. Ez a bank konzervatív hozzáállásával és talán a jövőbeli folyamatokkal kapcsolatos pesszimizmussal magyarázható, hiszen a késedelmes hitelek fedezettsége így a válság során látott 80 százalék feletti szintre emelkedett.
A kamatvágásoknak nincs közvetlen hatásuk az OTP bevételeire, ugyanis mind a betéti, mind a hitelkamatokat alapvetően a piaci folyamatok alakítják − mondja viszont Réczey Zoltán, a Buda-Cash részvényelemzője. Hiába tehát a tavalyi meredeken csökkenő kamatpálya, a marzsok az enyhülő piaci verseny miatt nem kerültek nyomás alá. Sőt − mondja Réczey −, a kamatvágások hatása a betéti kamatokban gyorsabban jelentkezik, mint a jellemzően több évre előre meghatározott hitelek esetében, így a bank rövid távon még keresni is tudott az MNB politikáján. Hosszú távon persze szűkebb lesz a betéti és hitelkamatok közötti olló, ami valóban ronthatja a nettó kamatbevételi sort, hiszen az alacsonyabb szinten a marzsoknak is szűkülniük kell.
Az OTP bevételein belül a nettó kamatbevétel addig nem fog jelentősebben nőni, amíg nem indul be a hazai hitelezés − mondja a Buda-Cash szakembere, hozzátéve, ennek egyelőre nem sok jelét látni. Csoportszinten viszont ellensúlyt képezhet az orosz és az ukrán leánybank, hiszen az elmúlt negyedévekben mindkét piacon végig dinamikus maradt a hitelaktivitás, ha némileg lassabb tempóban is. Az év végi ukrán zavargásoknak és a csőd közeli helyzetnek viszont lehetett hatása a negyedik negyedévre, hiszen ilyen bizonytalan helyzetben mind a hitelfelvételi, mind pedig a -kínálati kedv lanyhul. Figyelmeztető jel az orosz nem teljesítők aránya, ami tavaly 16-ról 22 százalékra ugrott.
Szerző: Gerőcs Tamás
