Rövid távon a legfontosabb változás az lesz a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) életében, hogy december 6-án bevezetik a Xetra kereskedési rendszert, amivel Budapest egy nagy nemzetközi közösséghez csatlakozik, hiszen ezt használják a tulajdonos CEESEG-csoport többi tagjai is Bécsben, Prágában és Ljubljanában, emellett a rendszer a frankfurti Deutsche Börséről indult, a hálózat központja ma is Frankfurtban van. A Xetra Budapesten az 1998-ban bevezetett MMTS-rendszert váltja le, a BÉT 2012-ben döntött a cseréről. Így a BÉT-en kereskedett termékek technikailag azonnal közvetlenül elérhetővé válnak valamennyi olyan kereskedő számára, akik a Xetrához kapcsolódtak. Emellett a magyar tőzsdén kereskedő cégek is hozzáférést kapnak a nemzetközi piacokhoz. A kisbefektetők számára ez annyiban jelenthet könnyebbséget, hogy az eddiginél könnyebben érhetik el a külföldi részvényeket.
Az átállás folyamatos, az új kereskedési rendszer miatt volt szükség júliustól a kategóriák harmonizálására, így a korábbi A és B kategóriát a prémium és a standard csoport váltotta fel a részvényeknél. A rendszer tesztelése jelenleg is zajlik. A napi rutinban a kereskedők többsége semmilyen változást nem észlel majd, a jövőben is folyamatos lesz a részvények adásvétele, melyet egy-egy aukció nyit meg és zár le a nap elején és végén. Az aukciók hossza is megegyezik majd a mostanival, vagyis reggel fél kilenc és kilenc között egy 30 perces nyitó szakasz lesz, majd a nap végén 17 óra után egy ötperces aukció zárja a napot.
Új ajánlattípusok jelennek meg a Xetra-rendszer bevezetésével, érdekes lesz például a nemzetközi piacokon már alkalmazott úgynevezett iceberg (jéghegy) ajánlattípus, melynek keretében csak az ajánlati mennyiség egy kis része (a jéghegy csúcsa) lesz látható. Ajánlattételkor tehát a kereskedőnek két mennyiséget kell meghatároznia: az ajánlat teljes mennyiségét és az ajánlati könyvben látható részmennyiséget. A látható mennyiség minimális aránya a teljes egytizede. Szakemberek szerint ez főleg a nagy intézményi befektetők számára jelenthet újítást. Új elem lesz az úgynevezett volatilitási szünetek bevezetése is. Ez kissé hasonlít a jelenlegi gyakorlathoz, miszerint tízszázalékos elmozduláskor néhány másodpercre felfüggesztik a részvény kereskedését. A jövőben a dinamikus volatilitási limit mindig az előző kötéshez hasonlítja az elmozdulást, míg a statikus limit a legutóbbi aukciós szakaszt veszi alapul. Így ha egy kötés például egy-két százalékkal eltérne az előzőtől, akkor a rendszer automatikusan megszakítja a kereskedést néhány percre és aukciót indít az adott értékpapírban. Az új rendszer egyértelmű előnye, hogy még a szélsőséges ármozgást kiváltó kötés előtt megállítja a kereskedést, és lehetőséget teremt, hogy arra az egész piac reagáljon. Ez az eljárás növeli a piac átláthatóságát, miközben csökkenti az emberi tévedés okozta ármozgásokat (fat finger). A napi 15 százalékos elmozdulási limit a jövőben is fennmarad, vagyis egy részvény árfolyama sem mozdulhat el ennél nagyobb mértékben alapesetben.
Szerző: Beke Károly
