Csak Ukrajna rontotta az OTP Bank harmadik negyedévi eredményét

Az idei harmadik negyedévben 10,9 milliárd forint volt az OTP-csoport konszolidált eredménye, ami jócskán elmaradt a 38,6 milliárd forintos elemzői konszenzustól. Ez azonban jórészt egyszeri tételek miatt alakult így, elsősorban az ukrán leánybanknál történt goodwill-leírás sújtotta az OTP-t − a 64 milliárd forintos goodwillből 37,2 milliárdot írtak le. Az egyszeri tételekkel korrigálva a negyedéves adózott eredmény 42,2 milliárd forint volt, ami viszont kellemes meglepetést okozott, hiszen az elemzők nem számoltak komoly korrekcióval. Az ukrán leírás főleg azért lehetett meglepő, mert a menedzsment korábban nem utalt arra, hogy ilyesmire készülne. Egy cég soha nem készül goodwill-leírásra, ezeket nem lehet előre látni − mondta ezzel kapcsolatban a csütörtöki sajtótájékoztatón Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese.

Az ukrán bankkal egyébként elégedettek vagyunk, az országgal kapcsolatos aggodalmaink viszont fokozódtak, szerintünk növekedett egy esetleges negatív szcenárió lehetősége Ukrajnában − emelte ki Bencsik. Vagyis az OTP elsősorban attól tart, hogy az elemzők által felvázolt negatív forgatókönyvek beigazolódnak, és Kijev esetleg külső segítségre, valamint a hrivnya leértékelésére kényszerül. Az ukrán bankra egyébként nem is lehetett panasz, mert a 3,1 milliárdos negyedéves profit 61 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A külföldi leánybankok részesedése az eredményből csökkent, az adózás előtti eredményben mindössze 28 százalékot tett ki. Főleg az orosz leánybank rontott, ahol a helyi jegybank szigorította a fogyasztási hitelek kihelyezését, így a korábbinál nagyobb céltartalékot kellett képeznie az OTP-nek is. A tavalyi harmadik negyedévhez képest a bolgár és a horvát leánybankok is rontottak eredményükön.

A bank gyorsjelentésében az eredmény mellett hagyományosan a portfólióminőség kap kiemelt figyelmet, ezúttal hosszú évek óta először fordult elő, hogy csökkent a 90 napon túli késedelembe esett hitelek részaránya, a június végi 20,8 százalék után 20,6 százalékot tett ki. Ennek ellenére kicsit talán meglepő, hogy a második negyedéves 59,8 milliárd forint után 66 milliárdos céltartalékot képzett a bank. Bencsik László a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a céltartalékolás elsősorban még a portfólió második negyedéves jelentős romlása (akkor 19,9-ről 20,8 százalékra emelkedett a ráta) miatt történt, a harmadik negyedéves kedvező folyamatoknak köszönhetően a céltartalékkal való fedezettség történelmi csúcsra, 80,6 százalékra emelkedett a csoportnál. A vezérigazgató-helyettes azt is elárulta, hogy a portfólióminőség javulása nem kis részben annak volt köszönhető, hogy összesen 22 milliárd forintnyi késedelmes hitelt adtak el, méghozzá nyereséggel, hiszen ezekre korábban nagyobb céltartalékot képeztek, mint amennyiért sikerült értékesíteni. Bízom abban, hogy a következő időszakban egyre több ilyen tranzakciót látunk majd, ami azt igazolhatja, hogy az eddigi céltartalékolási gyakorlat kellően konzervatív volt − hangsúlyozta.

Az eredményeket a piac kedvezően fogadta, hiszen az egyszeri leírás mellett az alapfolyamatok kedvezőek voltak. Az OTP-papírok árfolyama a csütörtöki kereskedés végére 3,4 százalékkal ugrott feljebb, így 4479 forintba kerültek.

Összességében inkább pozitív képet fest az OTP harmadik negyedéves gyorsjelentése. Miközben a várakozásokat sikerült kismértékben felülmúlni, a portfólió romlásának eltűnése is kifejezetten üdítően hat − állapította meg a KBC Equitas elemzése. A nagy ukrán leírás vagy az orosz profit zsugorodása viszont a mérleg másik serpenyőjét húzza, nem beszélve arról, hogy a devizahiteles problémák kezelése is előttünk van még, ami akár újabb terhet is rakhat a már amúgy is megpakolt magyar operáció vállára − teszik hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjával (nhp) kapcsolatban Bencsik kiemelte, hogy az OTP szeptember végéig 91 milliárd forintot helyezett ki magyar kis- és középvállalatokhoz a program keretében, jórészt ennek volt köszönhető, hogy a harmadik negyedévben öt százalékkal növekedett a hazai vállalati hitelállomány. A szakember kiemelte, hogy a második pillértől további növekedést várnak a hitelezésben, vagyis folytatódhat a tendencia. A bankcsoport likviditási tartaléka stabilan magas, óriási tartalékokkal rendelkezünk. Amennyiben a hitelkereslet tovább emelkedne, készek vagyunk azt maximálisan kiszolgálni ebből a tartalékból, ennek jeleit észleljük Magyarországon és Európában is − mondta el Bencsik.

A hitelpiac éledezése mellett az OTP is tapasztalja a csökkenő alapkamat negatív hatásait, hiszen a magyarországi betétállomány éves és negyedéves összehasonlításban is csökkent, mivel a lemorzsolódó kamatok mellett a befektetők többsége más termékek után néz. Persze így sem kell kétségbe esni, az összes magyar befektetés 28 százaléka az OTP-csoportnál van elhelyezve. Az új jelzáloghiteleknél ehhez hasonló részarányt értek el, míg a személyi kölcsönök esetében 52 százalékos a piaci részesedés az új kihelyezésekből. A jelzáloghitelekkel kapcsolatban Bencsik kiemelte, hogy az idei első három negyedévben 91 milliárd forintnyi igénylés érkezett a bankhoz, ami már jóval magasabb, mint a 2012-es egész éves 74 milliárd forint, de még messze elmarad a válság előtti szinttől.

A sajtótájékoztatón a bankok terhelését érintő kérdésre válaszolva Bencsik úgy fogalmazott: a teljes magyar bankszektor idén mintegy 360-370 milliárd forint extra terhet fizet be a költségvetésbe a tavalyi 140-150 milliárd után, pedig az előzetes megállapodás alapján épp 2013-ban kellett volna megfeleződnie a tehernek. A fenti összeg a bankszektor 2850 milliárd forintos tőkéje mellett azt jelenti, hogy évente több mint tíz százalékot tesz ki az extra terhelés.

Szerző: Beke Károly