Az EB szerdán közzétett 2014-re szóló növekedési jelentésében 16 ország esetében figyelmeztetett makrogazdasági egyensúlytalanságokra. Elvileg az EB-nek lehetősége volna arra, hogy a költségvetési hiány túlzott mértékéhez hasonlóan büntessen az egyensúly jelentős felborulásáért is. Olli Rehn, az EB gazdaság- és pénzügypolitikáért felelős alelnöke meglátása szerint ha Németország a vásárlóerő növelése mellett döntene, az kedvezően befolyásolná az ország importját, és ha megnyitná piacát a szolgáltatások előtt, az impulzust adna az EU többi tagállama gazdasága számára.
Az EB láthatóan igyekszik kesztyűs kézzel kezelni Németországot, az európai gazdaság motorját. Mint José Manuel Barroso, az EB elnöke mondta, "több Németországot szeretne látni az EU-ban", az exporttöbblet vizsgálata azt jelenti, hogy megvizsgálják annak minden elemét, hiszen az EU- kívüli piacokon való jelenlét a német exporttermékek versenyképességéről árulkodik, ami minden tagállam számára például szolgálhatna.
Németország mellett a jelentés behatóan foglalkozik Olaszországgal és Franciaországgal, mint az EU legnagyobb gazdaságaival, amelyek makrogazdasági egyensúlytalanságait "mélyrehatóan" vizsgálja majd Brüsszel. Különösen az olasz versenyképesség romlása és az államadósság mértéke foglalkoztatja a testületet. Kérdésre válaszolva Barroso elismerte a bizonytalan belpolitikai helyzet kedvezőtlen hatásait, egyúttal azonban azt is hangsúlyozta, hogy Brüsszelhez hasonlóan a piacok azonnal jutalmazzák a gazdasági-pénzügyi reformokat, és vannak jelei a gazdasági kibontakozásnak. Lényegében hasonló aggályokat azonosított be az EB Franciaországban is, megemlítve, hogy a francia export veszít piaci részesedéséből, bár még mindig kevésbé, mint az uniós átlag.
Az "európai szemeszter" keretében publikált jelentések kitérnek az EU munkapiaci helyzetére is. Andor László, az EB foglalkoztatásért és szociálpolitikáért felelős tagja "törékenynek" nevezte azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy az EU kezd kilábalni az eddigi legtartósabb recesszióból. Szerinte a munkanélküliség és az elszegényedés jól jelzi az észak−déli, avagy centrum−periféria mentén kialakult törésvonalat.
Szerző: Fóti Tamás
