Másfél éve töretlen a magyar lakosság befektetési kedve

A múlt hónap végén az ÁKK Zrt. adatai szerint 1567,4 milliárd forint volt a lakosságnak szánt állampapírok piaci állománya, ebből 907,3 milliárdot tettek ki a Kamatozó Kincstárjegyek, 317 milliárdot a Kincstári Takarékjegyek, 323,6 milliárdot a Prémium Magyar Államkötvények és 19,4 milliárdot a Féléves Kincstárjegyek. A teljes lakossági befektetés soha nem volt olyan magas, mint jelenleg, és a teljes adósságon belüli részarány sem volt magasabb 2005 óta. Egy év alatt 758,7 milliárd forinttal nőtt a lakosság állampapír-állománya, míg a teljes adósságon belül mért arány 3,9 százalékról 7,1 százalékra emelkedett. Hosszabb, például ötéves időtávon 1026,9 milliárdos volt a növekedés, a részarány pedig még 3,4 százalék volt 2008 szeptemberében. A mélypont három éve volt, akkor mindössze 428,2 milliárdja volt a lakosságnak állampapírokban, ami a teljes állomány 2,1 százaléka volt.

A teljes lakossági befektetés továbbra is viszonylag alacsony a teljes állományon belül, hiszen a legnagyobb külföldi szereplőnek számító Franklin Templeton másfélszer annyi állampapírral rendelkezett szeptember végén (Napi Gazdaság, 2013. október 24.), mint a teljes magyar lakosság. Azonban a fejlődés szemmel látható, különösen az utóbbi másfél-két évben.

Az állampapír-vásárlási kedvet alapvetően két fő esemény támogatta: az egyik az ÁKK által indított intenzív médiakampány, melynek keretében mára tévékben, óriásplakátokon, lapokban hirdetik a magyar állampapírt. Az adósságkezelő először 2011 júliusában kötött két évre szóló szerződést a Vivaki Hungary Kft.-vel 2,25 milliárd forint keretösszeggel, ezt a keretet 2012 novemberében 2,356 milliárdra emelték. Ennek is köszönhetően emelkedik 2012 eleje óta töretlenül a lakossági állomány, mely több mint megháromszorozódott az utóbbi 21 hónapban. Az eredményeket látva idén szeptemberben a központ újabb másfél milliárd forintos szerződést kötött a Vivaki Hungaryvel az állampapírok népszerűsítésére.

A növekedés másik fő oka a jegybanki alapkamat intenzív csökkenése, hiszen 2012 augusztusa óta hét százalékról 2013 októberében 3,6 százalékra vágta a rátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (és a piaci várakozások alapján ma is újabb enyhítés következhet). Ezzel összhangban a forintbetétekre vonatkozó átlagos kamatláb 6,51 százalékról 3,39 százalékra csökkent egy év alatt. Az állampapírok tehát egyre vonzóbbak váltak, hiszen mostanra szinte kivétel nélkül magasabb hozamot biztosítanak a bankbetéteknél.

Jelenleg a legmagasabb kamatot nyújtó Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) csak a második helyen áll a népszerűségi rangsorban, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyben csaknem háromszor annyi lakossági megtakarítás van. Ennek oka az lehet, hogy a PMÁK esetében a befektetőknek vállalniuk kell a bizonytalansági faktort, hiszen a hosszabb futamidő alatt az infláció jelentősen változhat, ami alapvetően befolyásolhatja a kötvény kamatozását. Emellett a lakosság amúgy sem szívesen köti le hosszabb időre a pénzét, jobban szereti a likvid eszközöket, akár alacsonyabb kamattal is.

A lakossági állománnyal kapcsolatban még egy érdekes folyamat látszik: idén az eddig eltelt kilenc hónap alatt 580,8 milliárd forinttal nőtt a háztartások állománya, ez hasonló bővülést feltételezve éves szinten 772,5 milliárd forintot jelenthet. Így az idei évre tervezett 1036 milliárd forintos költségvetési hiány mintegy háromnegyedét fedezheti a lakosság kereslete, ami fordulatot hozhat az alacsony kamatok fenntarthatóságában. Korábban ugyanis a hiányt a külföldi befektetőktől kellett betömni, így egyre érzékenyebb lett a forintpiac a nemzetközi hangulat változásaire és ennek köszönhettük az ingadozó árfolyam és kamatpiacokat.