Az amerikai milliárdos befektető John Paulson cége − más amerikai hedge fundokkal együtt − egyre agresszívebben fektet be görög bankokba, bízva abban, hogy nemsokára minden jóra fordul az euróválság által leginkább sújtott országban − írja hétfői számában a Financial Times. Paulson a lapnak elmondta, a görög kormány hozzáállása nagyon előnyös az üzleti szereplők számára, a görög gazdaság pedig javulást mutat, aminek nemsokára a bankszektorban is érződnie kell. Cégének, a Paulson & Co. befektetési alapnak komoly érdekeltségei vannak a Piraeus és Alpha bankokban, amelyek tőkeereje a Wall Street-i stratéga szerint sokat javult és jó vezetéssel talpra fognak tudni állni. Ez az a két bank, amely a lehetőségekhez mérten a legjobban vészelte át a válságot és az elmúlt évek állami és nemzetközi mentő csomagjain keresztül feltőkésítve a legvonzóbb befektetésnek számít a görög bankok közül. A Paulson & Co. mellett a Baupost, az Eaglevale, a Dromeus Capital, a Falcon Edge, a York Capital és az Och-Ziff hedge fundok kezdtek a görög bankokba fektetni a Financial Times forrásai szerint. Szemben Írországgal és Spanyolországgal, ahol a válság a bankszektorból indult ki, Görögországban a pénzintézetek inkább a rossz menedzsment és a görög államkötvények nagy állománya miatt szenvedték meg a válságot. A feltőkésítés után a Piraeus és az Alpha bank részvényárfolyama nyolc százalékkal emelkedett, a befektetőknek adott warrantok értéke pedig 80, illetve 100 százalékkal nőtt (ezeket egy előre megállapított árfolyamon részvényekre válthatják). Minél előbb történik meg az átváltás, annál előbb kerülnek magánkézbe a bankok, az átváltási ár azonban görög bankárok szerint túl magas, ami elbátortalanítja a befektetőket. A két említett pénzintézet zömmel állami tulajdonban van, 16, illetve 20 százalékuk van magánkézben. Az amerikai befektetői érdeklődés miatt azonban a görög bankárok lobbiznak azért, hogy a kormány siettesse a reprivatizálást a warrantok átváltási árának lenyomásával, és a kormány is hajlik erre. Nagyobb problémát jelenthet viszont a trojka, ugyanis a reprivatizáláshoz újra kellene tárgyalni a bankok kimentésének feltételeit, amihez valószínűleg nem járulnának hozzá a mentő csomagot felügyelő nemzetközi szervezetek.
Csurgó Dénes