Minden adott egy sikeres dollárkötvény-kibocsátáshoz

Idén mintegy 1,6 milliárd eurónyi kötvénylejárat mellett 4 milliárd eurót fizetett vissza Magyarország a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Az összeg nagy részét a februárban kibocsátott 3,25 milliárd dollárnyi devizakötvényből fedezte az állam, emellett a Prémium Euró Magyar Államkötvényekből (PEMÁK) is befolyt 1,7 milliárd euró. A fennmaradó mintegy 600 millió eurót a tartalékokból pótolták ki. Jövőre szinte ugyanekkora devizalejáratra kell felkészülni, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján található adatok szerint a teljes lejárat mintegy 5,6 milliárd euró lesz. Ebből 2,6 milliárd kötvény, míg az Európai Bizottság felé 2 milliárd eurót kell visszafizetni.

A fentiek mellett nem meglepő, hogy Magyarország a múlt héten ötmilliárd dolláros kibocsátási keretet kért az amerikai értékpapír-felügyelettől (SEC). Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy a keretből október közepén-végén történhet meg az első kibocsátás optimális esetben.

Szeptemberben komoly kibocsátások voltak világszerte, hiszen mindenki arra számított, hogy a Fed visszafogja eszközvásárlási programját, és még előtte szerette volna bebiztosítani a finanszírozást. Az amerikai jegybank meglepő múlt heti döntése azonban még egy kis időt adott a piacoknak − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hozzátette, hogy az amerikai szigorítás szeptemberi elhalasztása után idővel ismét felfelé indulnak majd a tengerentúli kötvényhozamok. Szerinte összességében most úgy tűnik, hogy sikeres lehet a magyar dollárkötvény időzítése.

Viszonylag nyugodt piaci környezetre lehet számítani október közepén. Egy ilyen kibocsátás fő mozgatórugója egyébként is a szükség, legfeljebb egy-két hónappal lehet eltolni − vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Fed egyébként legközelebb október legvégén tart ülést, így addig biztosan nem csökken az eszközvásárlások jelenlegi havi 85 milliárd dolláros üteme. A szakemberek arra számítanak, hogy miután szeptemberben az óvatosság kerekedett felül, csak decemberben indul meg a program visszafogása.

Nem tudni, hogy a kormány mekkora összeget akar visszapótolni a devizatartalékba az IMF-előtörlesztés miatt, szerintem első lépésben 2 milliárd dollárnál nagyobb kibocsátás nem várható − emelte ki Bebesy. Az első lejárat 2014 januárjának végén lesz, amikor egymilliárd eurót kell visszafizetnie Magyarországnak, addig kellene biztosítani ehhez a forrásokat. Török Zoltán kollégájánál nagyobb kibocsátásra számít, szerinte az idén februárihoz hasonló, nagyságrendileg 3 milliárd dolláros kötvényt dobhat a piacra Magyarország. Emellett könnyen lehet, hogy jövőre is lesz még egy vagy több devizakötvény, hiszen átlagosan évente egy-két kibocsátás megvalósulhat még úgy is, hogy a PEMÁK-ból is várható valamennyi pénz. A Raiffeisen szakembere szerint ha szükség lesz még devizára, akkor inkább 2014 második felében várható újabb kibocsátás. Ezt támasztja alá az is, hogy az Európai Bizottságnak csak a negyedik negyedévben lesz esedékes a 2 milliárd eurós törlesztés.

Bebesy Dániel szerint egyelőre nehéz megjósolni, milyen hozam mellett léphetne ki a piacra Magyarország. Az idén februárban kibocsátott tízéves dollárkötvény jegyzése jelenleg 5,5 százalék körül jár, nagyjából ezt lehet alapul venni. Ezzel mintegy másfél százalékkal magasabb hozamot kellene fizetnünk, mint például Lengyelországnak, melynek hasonló lejáratú dollárkötvénye jelenleg 4 százalékon forog. Sőt még a feltörekvő piaci válság által érzékenyen érintett Törökország is olcsóbban tudna finanszírozást szerezni, esetükben 4,8 százalék körül van a tízéves dollárhozam. A Budapest Alapkezelő szakembere szerint ennek oka, hogy a folyó fizetési mérleg többlete ellenére Magyarország adósságállománya más feltörekvő piaci országokkal összehasonlítva továbbra is magas, és ez óvatosságra inti a befektetőket. Azt viszont érdemes kiemelni, hogy miközben a török tízéves hozam május óta 160 bázisponttal ugrott meg, a magyar dollárkötvények hozama nagyjából 70 bázisponttal emelkedett, tehát az elmúlt hónapok gyengülése Magyarországot nem érintette annyira érzékenyen.

A jelenlegi 5,5 százalékos hozam egyébként nagyjából megegyezik a februári kibocsátással, akkor az ötéves papírokat 4,3 százalékon sikerült eladni. Azóta annyiban átrendeződött a piac, hogy a Fed szigorításától tartva az amerikai hozam emelkedni kezdett, Magyarország megítélése azonban javult, ez a két hatás nagyjából kioltotta egymást.