Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Biztonságban van-e a pénzem Magyarországon? − ez a kérdés egyre gyakrabban felmerül a privátbanki ügyfelek körében, ehhez a hozzáálláshoz a szolgáltatóknak is alkalmazkodniuk kell − hangzott el a konferencián. Az uniós országokban általában 25 százalék körüli forrásadót kell fizetni a kamat- és hozamnyereség után. Eddig Magyarországon a kamatadó 16 százalék volt, ám augusztustól erre hatszázalékos egészségbiztosítási hozzájárulás rakódik, vagyis az adókulcs 22 százalékra emelkedik. Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint a költségek azonosak, ha összevetjük magyar és más európai adókat, ugyanakkor idehaza bizonytalan a jogi környezet. Ezért társaságunknál az a döntés született, hogy a tevékenységünk egy részét külföldre helyezzük át − tette hozzá. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az európai offshore-centrumok megszüntetésével Ázsiába mennek a vagyonkezelők és a befektetők.
A megszólaló szakértők szerint nem valószínű, hogy a korábbi években kiáramlott magyar befektetések visszatérnének a magyar piacokra, bár voltak sikeres kezdeményezések. Ezek között említették a 2010-es adóamnesztiát, amelynek köszönthetően mintegy százmilliárd forint friss tőke érkezett az országba, így a privátbanki piacra. Javíthatja viszont a magyar privátbankári piac versenyképességét az Európai Unió egyre következetesebb szigora az európai offshore-országokkal szemben vagy épp Svájccal szemben, ebből a sztoriból − szakértők szerint − akár jól is kikerülhet a magyar piac.
Milyen a magyar privátbanki ügyfél?
Néhány tíz millió forintos befektetésnél lehet szó egy ügyfél privát banki ügyféllé válásáról, de nem ritka a több száz milliós, milliárdos ügyfélszámla sem. Az ügyfelek az elmúlt húsz évben termelődtek ki, de már kopogtat a második generáció, a vagyonos családok gyermekei, illetve a fiatal menedzserek. Az új generáció sokkal inkább figyel az adóoptimalizációra − és nem félnek külföldre vinni a pénzüket. A vagyonos ügyfélkörnek határozott elképzelései vannak az elvárásaikról és készek szolgáltatót váltani. Haás Péter, az OTP Bank igazgatója szerint egyre inkább a konkurencia rovására lehet terjeszkedni, de a teljes hazai vagyonkezelői piac még nincs lefedve. Az is jellemző, hogy a magyar eszközök helyett egyre inkább globális befektetések felé fordulnak az ügyfelek.
Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatója szerint a magyar privátbanki ügyfélkör egyáltalán nem mohó − pár százalékos reálhozammal már megelégszenek. A tipikus ügyfél általában saját vállalkozással rendelkezik, amiben kiéli a kockázatéhségét, ezért inkább a biztonságos befektetéseket keresi. Fontos szempont a nemzetközi allokáció, a devizamegtakarítás, ma már a devizaarány magasabb a forintmegtakarításoknál ebben az ügyfélkörben. Jó pár ügyfél cégeladásban gondolkodik; jellemző az a szándék, hogy a befolyó pénzt külföldön tárolják − nem kérnek Magyarországból. Ezt a trend egyre inkább tetten érhető, még ha jelentős tőkekiáramlás nem is tapasztalható − mondta Móró Tamás.
Katona Ildikó, az MKB Bank ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt egy-két évben stagnál a privátbanki piac Magyarországon. Komoly vagyonok nem keletkeznek, az ingatlanpiacon van némi mozgás, a cégek piaca viszont befagyott, így a magyar ügyfelek tranzakcióinak jelentős része külföldön csapódik le. Egyértelmű a diverzifikáció − a külföld felé fordulnak az ügyfelek, bár ezt a folyamatot a ciprusi bankkonszolidáció fékezi, fékezheti. Ugyanakkor megjelentek a külföldi ügyfelek a magyar piacon, főként a tőlünk keletre eső országokban élő tehetős ügyfelek fedezték fel a magyar privátbanki szolgáltatókat − mondta Katona Ildikó.
Növekvő kockázatok
Ocsenás Zoltán, az Allianz Investmentbank igazgatója szerint viszont sokkal jobb a helyzet a privatbankári piacon, mint egy évvel korábban. A válság kitörése óta mintegy 500 kamatvágás történt − ebből az MNB is kivette a részét. Ez mind a bankároknak, mind az ügyfeleknek komoly kihívást jelent. A reálhozamok eltűnésével egyfajta éhség alakult ki. Az idei első negyedéves adatok szerint Európában 120 milliárd eurónyi friss tőke áramlott be az alapokba: ebből 25-30 százalék ment a kockázatosabb befektetésekbe, vagyis részvényekbe, és hasonló az arány a kevésbé kockázatos instrumentumoknál.
Ilyen komoly hozamcsökkenés az elmúlt 30 évben nem volt − most már viszont az európai és amerikai hozamok is emelkednek − ami új helyzet elé állítja a konzervatív befektetőket, hisz az emelkedő hozamok emelkedő kockázatokat jelentenek. A feltörekvő piaci kötvényekben, részvényekben van potenciál a szakértők szerint, a jövő inkább a kisebb kockázatú, hozamalapú befektetésekről szólhat.
