Közel hat évet kellett várni arra, hogy a német DAX index elérje 2007 júliusában beállított csúcsát. A befektetők ezeken a 8100 pont körüli szinteken érthetően elbizonytalanodhatnak, hiszen a német index korábban kétszer, 2000-ben és 2007-ben is lefordult erről a szintről, s ezek után mindkétszer masszív medvepiac vette kezdetét. Aki a csúcson vásárolt és hat évig kitartott az indexkosár reprezentálta portfólió mellett, most újra pénzénél lehet, viszont elég sokat kereshetett az a befektető, aki a megfelelő részvényeket választotta ki. A mostani csúcson ugyanis az indexkosárban szereplő részvények árfolyama elég változatos képet mutat a hat évvel ezelőttihez képest.
A 2007-es csúcshoz képest a legnagyobb nyereséget a Volkswagen-részvényeket vásárló befektetők könyvelhetik el, az autóipari cég részvényeinek árfolyama ugyanis 93 százalékkal áll magasabban, mint a legutóbbi DAX-csúcs idején. A másik nagy autógyár, a BMW részvényesei sem panaszkodhatnak 45 százalékos nyereségükre, sőt mindkét esetben, ha az időközben kifizetett osztalékokat is figyelembe vesszük, a hozam ennél is magasabb. Ugyanakkor nem minden autógyártó tulajdonosai lehetnek boldogok, hiszen a Daimler majd 40 százalékot esett a hat év alatt. Válság ide, válság oda, a jelek szerint a gyógyszeripar és az egészségügy mindig jó üzlet lesz. A Bayer befektetői − osztalékot nem számítva − 43, a Merck részvényesei 18, a Fresenius Medical Care tulajdonosai 61 százalékos árfolyamnyereséget érhettek el 2007 nyara óta.
Napi grafikonok
A szabályozói környezet változása, valamint a pénzügyi szektor gyenge teljesítménye meglátszik az energetikai és bankrészvények árfolyam-alakulásán is. A Deutsche Bank részvényei ez idő alatt 65 százalékkal értékelődtek le, s ez még akkor is siralmas teljesítmény, ha az időközben kifizetett osztalékokat és bónuszrészvényosztást is hozzászámoljuk a részvényesek vagyonához. Ennél is rosszabbul jártak a Commerzbank részvényesei, hiszen a papír értékének több mint 95 százalékát veszítette el hat év leforgása alatt. Vesztes volt a legnagyobb ipari konglomerátum, a Siemens is, amely nem tudta visszaszerezni 2007-es értékét, ezzel szemben a legnagyobb vegyipari vállalat, a BASF papírja közel harmadával lett drágább.
A válságban általában jó menedéknek tartott energetikai szektor cégeit érzékenyen érintették a fukusimai katasztrófa után az atomenergia visszaszorítására tett intézkedések, valamint az energetikai piac átalakulása. Az E.On részvényei 68, az RWE papírjai 66 százalékot estek hat év alatt, annak ellenére, hogy stabil osztalékhozamuk az alacsony kamatkörnyezetben elvileg vonzóvá tehette volna őket. Hasonlóan nem tudta kizárólag az alacsony kamatkörnyezet és a jó osztalékfizetés pozitív irányba mozdítani a Deutsche Telekom árfolyamát. A német távközlési cég árfolyama 34 százalékkal áll alacsonyabban, mint az előző bikapiac csúcsán.
