Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar kormány a gyengébb forintot preferálja, ugyanis ezzel tudja támogatni a gazdaság legfontosabb növekedési motorját, az exportot − áll a külföldi bankházak Magyarországgal foglalkozó legfrissebb elemzéseiben. A Royal Bank of Scotland (RBS) devizastratégái például arra hívták fel ügyfeleik figyelmét, hogy a régióban Magyarországnak van a legnagyobb exportkitettsége, ami GDP-arányosan 96 százalék (Szlovákia esetében ez a ráta 94 százalék, míg Lengyelországnál 46, Romániánál pedig 38 százalék).
Az RBS szakemberei szerint az Orbán Viktor kormányfő által meghirdetett növekedési célok ezért elsősorban az árfolyamgyengítésre fognak összpontosítani, de ehhez a gazdaságpolitikának hamarosan be kell jelentenie a devizahitelek forintosításának programját. Az RBS azt jósolja, hogy a kormány a konverziónál nagyban fog támaszkodni az MNB devizatartalékaira, ebből 2,5-3 milliárd eurót is felhasználhat.
Mivel az infláció meredeken esik − elsősorban a gyenge belső fogyasztásnak köszönhetően −, a jegybank továbbra is agresszív kamatpolitikát folytathat, az RBS arra számít, hogy az új MNB-vezetés már a március 26-i ülésen jelzést fog adni, hogy segíti a kormány növekedési politikáját, ezért a várakozásokkal szemben nem 25, hanem 50 bázispontos vágást fog végrehajtani (ahogy tette azt az elmúlt hetekben a mexikói és a lengyel jegybank is). A magyar kamatpálya alját 3−3,5 százalék közé várják, a forint volatilitásának növekedése mellett. Balog Ádám, a jegybank új alelnöke ugyanakkor szerdán cáfolta a nagyobb vágásról szóló spekulációkat, szerinte semmi nem indokolja, hogy 25 bázispontnál nagyobb ütemben lassítsanak.
A Morgan Stanleynél viszont úgy vélik, hogy a kormány nem szándékosan gyengíti a forintot. Az unortodox és populista politika térnyerésére csak a 2014-es választások közeledtével számítanak a befektetési bank elemzői. Az alacsony februári inflációs adat nyomán az MNB monetáris tanácsa szerintük márciusban újabb 25 bázisponttal csökkentheti a jelenleg 5,25 százalékos kamatot, amit a második negyedévben további enyhítés követhet, egészen a 4,50 százalékos alaprátáig. A kamatcsökkentési igyekezet még a 300 forint feletti euróárfolyamnál is erősebb érv lehet a testületben. Amennyiben a kormánynak sikerül forintra konvertálnia a devizahiteleket, az alapráta a jelzett 4,50 százalék alá is süllyedhet a Morgan Stanley szerint.
A devizamentési ügynek nem lesz túl nagy hatása a forintra − véli viszont Kovács György, az UBS szakembere. A kabinet szerinte korábban már jelezte, hogy meddig tudja tolerálni a hazai deviza gyengülését. 2011 őszén 315 forintos jegyzés mellett avatkozott be a kormány: akkor jelentették be, hogy újra az IMF-hez fordulnak. Kovács szerint valószínűtlen, hogy 320−325 forintnál magasabb szintre emelkedjen az árfolyam.
Ha a magyar kormány és a jegybank vezetősége folytatja erősen unortodox politikáját, akkor megerősödik a kockázata egy nagyobb piaci összeomlásnak − mondja viszont Lars Christensen, a Danske Bank elemzője. Szerinte egyre kevésbé lesz látható, hogyan fogja finanszírozni Budapest a költségvetés kiadásait a nemzetközi tőkepiacokról.
