Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Gyengébb lett az OTP Bank Nyrt. negyedik negyedéves eredménye az elemzői várakozásoknál. A konszenzus 30 milliárd forintos nettó eredményt jósolt, ehhez képest a csoport adózott eredménye 26,145 milliárd forint lett (a harmadik negyedévben 42,6 milliárd volt). Mindezekkel együtt a tavalyi évet a konszenzus által jelzetthez közel, 122,658 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a bankcsoport.
Az előző negyedévtől elmaradó eredményért elsősorban a céltartalékszint és a működési költségek jelentős megugrása volt a felelős. Előbbit a szakértők az előző negyedévi 60 milliárdhoz képest 68 milliárd forintra várták, ehhez képest 70 milliárd lett a tényleges kockázati költség. Utóbbi esetében 107,5 milliárd forintot jelzett a konszenzus az előző negyedévi 96,8 milliárd forint után, a tényadat közel esett a várakozásokhoz: 105,2 milliárd forintot kellett működésre fordítani. A működési költségek éves alapon számolt 5 százalékos emelkedéséből mintegy 8 milliárd forintot a forint átlagárfolyamának jelentős gyengülése magyaráz, árfolyamhatástól szűrten a növekedés 3 százalékos, vagyis 11 milliárd forint lett volna.
A jövedelemtermelés szempontjából jó hír, hogy a negyedik negyedévben 165,98 milliárd forintra nőtt a nettó kamatbevétel az előző negyedévi 161,2 milliárdról. A nettó díjak és jutalékokból származó bevétel nagyjából stagnált, az előző negyedévi 39 milliárdról 40,55 milliárdra emelkedett. Javult a csoport működési eredménye, amiben döntő szerepe volt az orosz kamateredmény 37 százalékos, 46 milliárd forintos bővülésének, ami ellensúlyozta a magyar operáció kamateredményének 35 milliárd forintos csökkenését.
dinamikájának lassulását hozhatja magával
Napi Gazdaság, Katona Vanda
Az elemzők vegyesen értékelik az OTP teljesítményét, a negyedik negyedéves profitelmaradásról mindenki csalódottan nyilatkozott, ugyanakkor a fundamentális folyamatok között több kecsegtető elemet is kiemeltek. Például, hogy a magasabb adóteher miatt véthette el a nettó profit terén a bank az elemzői várakozásokat − hangsúlyozták a KBC elemzői. Ennek ellenére ők is kedvezően látják a folyamatokat, például hogy a rekord céltartalékolást nem a hitelportfólió romlása kényszerítette ki, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya a válságban nem látott alacsony ütemben, 0,1 százalékponttal, 19,1 százalékra bővült a negyedév során, így a kimagasló céltartalékképzéssel a bank a kockázatos hitelek céltartalékkal való fedezettségét is emelte, a megelőző negyedév végi 77,9 százalékról 80 százalékra. (Egyesek szerint ennek az is oka lehet, hogy miközben más hazai bankok együttesen 270 milliárdos veszteséget értek el tavaly, nem akart látványos eredményt felmutatni...) Rossz hír viszont a KBC-sek szerint, hogy látványosan gyengült a negyedévben a külföldi leányok hozzájárulása a nettó eredményhez, elsősorban a bolgár operáció gyenge teljesítménye miatt. A külföldi leányok részaránya 30 százalék alá süllyedt, amire 2011 harmadik negyedéve óta nem volt példa. A bolgár leány teljesítménye mögött részben a piaci verseny miatt gyengülő kamatmarzs és a megemelkedett céltartalékolás fedezhető fel. Negyedéves alapon csupán az orosz és az ukrán operáció tudott javulást elérni. Az orosz leány 2012 egészében erős teljesítményt nyújtott, bár a negyedik negyedévben közel 6 százalékos visszaesést láttunk a nettó profit terén éves összevetésben. A szlovák, szerb, montenegrói és román leány a negyedik negyedévben is veszteséges volt, ez azonban a régebbi \"csontvázaknak\" tudható be.
Napi grafikonok
Máshogy látják viszont a külföldiek hozzájárulását az MKB-nál, szerintük a leánybankok kiválóan teljesítenek, az OTP profitjának 40 százaléka érkezik külföldről. Szerintük a profitszinten jelentkező negatív meglepetést túlnyomórészt az eddiginél nagyobb mértékű céltartalékképzés indokolta, de nem a romló hitelportfólió. A késedelmes hitelek aránya immár stagnálni látszik, miközben eddig folyamatosan nőtt a válság kirobbanása óta.
Bár első ránézésre meg is ijedhetnek a számoktól a befektetők, a bank ennél jelentősen magasabb profitszámot is mutathatott volna, de ehelyett − kihasználva, hogy lényegében megállt a portfólióromlás üteme − rekord szintre, 80 százalékra bővítette a 90 napon túli késedelmes hitelek fedezettségét − emelte ki az Equilor, hozzátéve azt is, hogy a bank magyarországi szegmenségben az NPL mutató 16,1 százalékon stagnált a negyedik negyedévben a forint gyengülése ellenére.
Rossz hír, hogy a nettó kamatjövedelem a magyar szegmensben érezhetően, 12 százalékkal visszaesett, amiben az MNB-kamatcsökkentések mellett a javuló országkockázati megítélés is szerepet játszott − az Equilor szerint. A kisebb kamatjövedelmet viszont ellensúlyozta a jutalékbevételek erős növekedése.
| Mrd HUF | Konszenzus | Tényadat | Tényadat (III. n.-év) |
| Adózott eredmény (konszolidált) | 29,6 | 26,145 | 42,6 |
| Nettó kamatbevétel | 165,3 | 165,98 | 161,28 |
| Nettó díjak, jutalékok | 39,2 | 40,55 | 39 |
| Működési költség | −107,5 | −105,2 | −96,86 |
| Kockázati költségek | −68,3 | −70,3 | −60,57 |
Ami a bank tőkehelyzetét illeti, az Equilor elemzői bizakodóak, szerintük a legalapvetőbb elemeket figyelembe vevő Core Tier-1 tőkemegfelelési mutató is 14,7 százalékra emelkedett, ami globálisan az élbolyba tartozik. Amennyiben a menedzsment a kockázatok tartós csökkenését látja, jelentős mértékben csökkentheti a céltartalékolást, ami később a profit robbanásához, és az osztalékfizetés felpörgetéséhez is vezethet, hiszen a leírások felezése duplázná a nyereséget. Az Equilor szerint így hamarosan ismét 5000 forint felé veheti az irányt az árfolyam.
Ami a hosszabb távú tendenciákat illeti, minden szakértő azt hangsúlyozza, hogy a kockázatok ellenére fundamentálisan vonzó a társaság, különösen örvendetes, hogy nagy növekedési potenciállal rendelkező külföldi piacokon van jelen. Idén már mérséklődhetnek a hitelkockázati költségek, ami a tartalékképzési dinamika lassulását eredményezheti, ezzel összefüggésben pedig a hitelportfólió minőségének romlása is fokozatosan csökkenésnek indulhat.
