Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Napok óta várta a piac a magyar devizakötvényt, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által szervezett road show már múlt kedden véget ért Londonban. Az első konkrét hírek kedd reggel jelentek meg arról, hogy öt- és tízéves, dollárban denominált papírokat dobhat a piacra Magyarország, melyek felára 345 és 355 bázispont lehet a hasonló futamidejű amerikai kötvényekhez képest. Ez az ötéves állampapír esetében 4,3 százalékos, míg a hosszabb futamidő esetében 5,5 százalék körüli hozamot jelentett volna. Közel két évvel ezelőtt, 2011 márciusában tízéves dollárkötvényt 6,375 százalékos hozam mellett adott el Magyarország, míg a harmincéves papírokra akkor 7,625 százalékos éves hozamot sikerült kialkudni. Akkor a felár nagyságrendileg ugyanekkora volt, viszont az amerikai kötvényhozamok lényegesen magasabban álltak.
Napközben folyamatosan szivárogtak a hírek arról, hogy nagy az érdeklődés a kötvények iránt, majd az adósságkezelő késő délután zárta le a jegyzést. Addig több mint 12 milliárd dollárnyi ajánlat érkezett be, amiből végül 3,25 milliárdot fogadtak el. A hozamokon 10 bázispontot sikerült faragni a reggel közölt célhoz képest, így az ötéves dollárkötvények 335, a tízévesek pedig 345 bázispontos felárral keltek el kora esti meg nem erősített hírek szerint. Mindez a rövidebb papírnál 4,2 százalékos, a hosszabbnál pedig 5,4 százalékos hozamot jelent. Az ötéves kötvényből 1,25 milliárd dollár értékben, a tízévesből kétmilliárd dollárért adott el az ÁKK.
Ez a piaci ár, a dollárkötvény most nagyon olcsó, az öt- és a tízéves hozam is rég járt ennyire mélyen − mondta a Napi Gazdaságnak Németh Dávid, az ING elemzője. A szakember szerint arra számítani lehetett, hogy az adósságkezelő minél hosszabb futamidejű kötvényeket akar eladni, ezért csak ötéves vagy hosszabb papírok jöhettek számításba. Előzetesen a kérdés az volt, hogy piacra lép-e Magyarország egy 20 éves kötvénnyel, amivel be lehetett volna tölteni a mostani 10 és 30 évesek közötti űrt, azonban a jelek szerint most nem ez volt a cél.
Németh szerint a kockázati felárunk lehetne kicsivel kedvezőbb, hiszen a mostani 300 bázispont körüli CDS-felárunknál 30-40 bázisponttal alacsonyabbat is láthattunk a közelmúltban. Vagyis ennyivel olcsóbban is ki tudtunk volna bocsátani devizakötvényt néhány hete, ahogy azt több régiós ország is tette. Ugyanakkor az elemző szerint nem volt érdemes tovább várni, mert szinte biztos, hogy a fejlett piaci hozamok a közeljövőben emelkedni fognak, és nem biztos, hogy a magyar kockázati felár esetleges csökkenése tudja majd ezt ellensúlyozni.
A következő hónapok nagy kérdése az lesz, hogy tervez-e még idén további devizakötvény-kibocsátást a kormány. Ha igazak azok a hírek, melyek szerint 3 milliárd dollárt sikerült most bevonni, akkor még egy kisebb összeggel a piacra léphetünk, hiszen csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé még 5,1 milliárd dollárt kell törlesztenünk a 2008-ban felvett hitelcsomagból.
Németh Dávid szerint van még arra esély, hogy euróban is kötvényeket bocsát ki Magyarország, ugyanakkor most van ideje az adósságkezelőnek; a kérdés az lesz, hogy a közelgő MNB-elnökváltás előtt jön-e az újabb kötvény. Hasonlóan vélekedett kérdésünkre kedden napközben Anton Hauser, az Erste Sparinvest portfóliómenedzsere, szerinte a közeljövőben kivárhat egy kicsit a magyar állam, utána viszont euróban vagy svájci frankban tesztelhetjük a piacot.
