Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Rába, mint konjunktúraérzékeny nehézgépjármű-gyártó, nagyon megsínylette a válságot, külpiacai elvesztése miatt árbevétele felére esett. Az elemzők szerint azonban tavaly már túljuthatott a mélyponton, és idén folytatódhat az eredményjavulás, amit talán a tavalyinál gyengébb forintárfolyam is támogathat. Nagy fellendülést mégsem várnak a szakemberek a Rábától, mivel egyértelmű stratégiai irány híján az intézményi befektetők között ma már nem találni érdeklődőket.
Továbbra sem világos, miért kellett visszaállamosítani a Rábát. Valószínűleg nagyszabású tervei voltak a kormánynak, például a buszkapacitás felfuttatásában, de pénz hiányában ebből egyelőre semmi nem valósult meg − mondja Török Bálint, a Buda-Cash brókerház részvényelemzője, aki korábban még rábás tűzoltó autók fejlesztéséről is hallott kormánynyilatkozatokat. A járműgyártásban láthatóan próbálkozik a társaság, amire jó példa a tavaly év végén kötött megállapodása a Volvóval, de Török szerint áttörést ettől nem érdemes remélni, mert a győri társaság a svéd buszgyártó legfeljebb 30 százalékos beszállítója lehet.
A Rába termékportfólióját továbbra is a futóműgyártás dominálja, árbevételének nagyjából 70 százaléka innen származik. A válság előtti, 90 milliárd forint körüli éves árbevételi szintektől ugyan még jelentősen elmarad a tavalyi mintegy 40 milliárd forint, pozitív, hogy javul a gazdálkodás és nyereséges a társaság. Ezen semmit nem változtatott, hogy a cég igazgatóságát teljesen lecserélte az állam, miközben a menedzsment a régi maradt.
Török szerint idén is folytatódhat az eredményjavulás, de azt még nem látni, hogy mennyi időbe fog telni a régi vásárlóik visszaszerzése. A szakember úgy látja, hogy Amerikában lenne érdemes új partnerek után nézni, mivel az európai piac − az elhúzódó adósságválság miatt − valószínűleg pangani fog. A tengerentúlról viszont jelentős megrendeléseket kapott tavaly is, például a mezőgazdasági gépgyártásban piacvezető John Deere-től, ami nagyban segítette az első kilenc hónap teljesítményét. Ráadásul a Rába rengeteg társaság − például a magyar Suzuki − beszállítója, az esztergomi kapacitáskihasználtság javulása így lecsapódhat Győrben is.
Az eredményjavulás azonban egyelőre kevés a látványosabb árfolyam-emelkedéshez, mivel az állami beszállás miatt nagyon alacsony lett a közkézhányad és kicsi a részvények likviditása. Török ezt tartja az egyik legfontosabb befektetői kockázatnak, hiszen a tavaly év végi drágulást is elsősorban a Rába sajátrészvény-vásárlási programja idézte elő, az árfolyam-emelkedés így túlmehetett az indokolt szinten. Az állam megjelenése óta ugyanis lényegében eltűntek az intézményi befektetők a cég mögül, ami szintén kockázatot jelent, ezért a Buda-Cashnél már nem is adnak ki ajánlást a cégre.
Bár nem feszítő probléma, de óvatosságot indokol az is, hogy viszonylag jelentős a Rába eladósodottsága, ami meghaladja a 13 milliárd forintot, ráadásul a hitelállomány jelentős részét devizában jegyzik. Török szerint ugyanakkor ez nem nagy baj, hiszen a magas export-hozzájárulás tompítja az árfolyamkitettséget, illetve a társaság nyereségessége révén kezelhető az adósság. Ráadásul a hitelkezelésnél még jól is jöhet az állami szerep, például ha kedvezményes hitelekre akarja lecserélni meglévő adósságát.
Nem valószínű viszont, hogy külső forrásbevonásban gondolkodna a menedzsment, mivel a 3-as feletti EBITDA-hoz mért nettó adósságarány így is elég magas − véli Tabányi Mónika, a Concorde elemzője, aki szerint az operációból kellene annyi cash-flow-t kitermelni, hogy érdemben lehessen csökkenteni az adósságterhet. Az államnak ebben nincs szerepe, főleg mivel a tulajdonosi struktúra változása nem zavarja a Rába hitelezőit, ők eddig is finanszíroztak. Adósságrendezésre hosszú távon a cég hatalmas, 43 hektáros, Győr belvárosához közel eső ingatlanvagyonát is hasznosítani lehetne, de jelenleg olyan mértékben üres a piac, hogy nincs az az ingatlanfejlesztő, aki beszállna egy ekkora projektbe − mondja Tabányi. Az ingatlanvagyon jelenleg potom 300 millió forinton szerepel a könyvekben, de egy megfelelő pillanatban ennél nagyságrenddel jobb áron is el lehetne adni − csak ez a pillanat nem most lesz. Tabányi szerint a Rába a beruházásokhoz is előteremthetne pótlólagos forrást az ingatlanvagyonból, vagy akár a hasznosításban is benn maradhatna egy ingatlanfejlesztővel közös vállalkozásban − igaz, ez kissé profilidegen lenne a cégtől.
A devizahitel-kitettség miatt nem érdemes nézni a nettó eredmény sort, mivel az árfolyammozgás miatt az nagyon volatilis, tavaly például a forinterősödésnek köszönhetően tetemes pluszt érhetett el a cég a pénzügyi soron. Helyette az üzemi eredmény az érdekes, Tabányi szerint itt kedvező, hogy tavaly 10 százalék fölötti EBITDA-növekedést érhetett el a cég, és ilyen mértékben bővült az árbevétele is. A Concorde 2012-es éves EBITDA-előrejelzése 3,7 milliárd forint, idénre pedig 3,5 milliárdot várnak. A cég ugyanakkor nem tekinthető alulértékeltnek, jelenlegi árfolyamon tavalyi évre számolva 6,2-es az EV/EBIDTA, míg idén 6,3-as szinten áll a mutató, aminél magasabbat aligha találni az európai tehergépjármű-gyártók között.
Az állam megjelenése Tabányi szerint is kockázatot jelent, hiszen a cég saját részvényeivel korrigálva az államnak 76,79 százalékos szavazati aránya van, így bármikor dönthet a közgyűlés a tőzsdei kivezetésről. Ettől egyelőre nem tart az elemző, mivel erre utaló jeleket nem látni, de mint mondja, \"benne van a pakliban\". Kockázatot jelent a cég bizonytalan stratégiai iránya is − a Volvóval közös buszgyártás például a hatalmas hazai kapacitásfelesleg és a cég korábbi sikertelen próbálkozásai miatt problémás.
