Az amerikai költségvetési alku megkötésének köszönhetően tudott a múlt héten majdnem 3 százalékot kapaszkodni az északi-tengeri Brent és az amerikai könnyűolaj jegyzése, ráadásul a két kontraktus februári határidős árai közötti spread szeptember óta nem látott szűk sávba, 18 dollár alá esett, amiért az amerikai szállítmányozási infrastruktúra fejlesztése a \"felelős\". A kontinens közepéről és Kanadából a Mexikói-öböl finomítóiba szállító, oklahomai tranziton áthaladó Seaway vezeték kapacitása idén közel háromszorosára nőhet.
Ráadásul Amerikában a kitermelés is felfuthat, ami idén könnyen a piaci fundamentumok elmozdulásához vezethet − figyelmeztet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely 890 ezer hordóval növelte idei, napi kitermelésre vonatkozó előrejelzését, míg a keresletnövekedésnél 865 ezer hordónyi extrával számol. Vagyis könnyen kínálati többlet alakulhat ki a piacon, ami lenyomhatja az olajtermékek árát.
A Morgan Stanley olajpiaci elemzője, Hussein Allidina szerint az idei évben jelentős lesz a kínálati hatás a piacon, ezért nem érdemes most vételi pozíciókat növelni, ugyanakkor az év második felében a bizonytalan makrogazdasági környezetben növekedhet a fontosabb termékek áringadozása, ami mögött a jegybankok stratégiaváltása és az amerikai adósságplafon körül várható éles vita húzódik.
Reuters
A tavaly év végi olajkészlet-csökkenés oka, hogy a társaságok a Mexikói-öböl térségében az év végére felhasználják tartalékaikat, hogy ezáltal minimalizálják a helyiadó-fizetési kötelezettségüket. Az év végi óriási készletcsökkentés csupán az adóoptimalizálásról szól, és ez nem változtat azon a tényen, hogy bőséges olajkészlettel bírunk és szegényes kereslettel − olvasható a Solar Capital elemzésében. Horváth Dávid, a brókercég szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy komoly keresletnövekedés híján és a spekulatív pozíciók várható lezárása következményeként az év első felében komoly árfolyamcsökkenésre van kilátás.
Tony Nunan, a Mitsubishi Corp. olajpiaci elemzője szerint a múlt év végén látott túlzott optimizmus némi korrekcióra szorul, főleg annak tükrében, hogy idén legalább napi 2 millió hordóval nagyobb lesz a kínálat, mint a kereslet. Nagy kérdés, hogy ezekre a fundamentális mozgásokra mit lép az OPEC, azon belül is különösen Szaúd-Arábia szerepe lehet érdekes. A szaúdiak − nem hivatalos adatok szerint − decemberben már csökkenteni kényszerültek a kitermelést, és várhatóan az idén hasonlóan fognak lépni, hogy megakadályozzák a korrekciót.
Napi grafikonok
Már az e heti mozgásokban is lesz szerepe ezeknek a jegybanki híreknek, hiszen csütörtökön dönt a közös térségben irányadó kamatrátáról az ECB, amely a várakozások szerint akár vághat is az alapkamaton. Bár ez megtámaszthatja az árupiaci jegyzéseket, ennél fontosabb, hogy miről dönt a hónap végén a Fed, amelynek jegyzőkönyve a legutóbbi ülésről azt jelezte, hogy az idén akár berekesztheti a kötvényvásárlási programját. Ez viszont masszív korrekciót idézhetne elő a pénzkínálatra érzékeny piacokon. Fontos jelzést várnak a piacok a Bank of Japantől is, ami várhatóan egyelőre nem fogja vissza a monetáris stimulust, hanem szakértők szerint az új kormány nyomására és a jegybankelnök cseréjét követően fokozni fogja a pénznyomtatást.
Kínában exportadatokat tettek közzé a héten, jövő héten pedig negyedik negyedéves GDP-számokat, mindkét adattól javuló növekedési kilátásokat várnak az elemzők, ami támogató lehet az energiahordozók számára, legalábbis kitolhatja a profitrealizáció várható időpontját. Érdemes lesz figyelni a ma publikálandó idei első heti amerikai tartalékkészlet-adatra is, ami várhatóan a tartalékok további, akár 300 ezer hordónyi csökkenését mutathatja, legalábbis a Reuters elemzői ezt várják.
