Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Számol IMF-megállapodással az ÁKK a jövő évi finanszírozás terén, ám mint azt Borbély László általános vezérigazgató-helyettes a jövő évi tervvel kapcsolatban elmondta: ha lesz megállapodás, közvetlen finanszírozási szerepe akkor sem lesz, hanem biztonsági tartalékként tekintenek majd rá. Jövőre a korábban megkötött IMF-hitel törlesztésével együtt 5,1 milliárd eurónyi devizalejárata lesz az országnak, amihez 4-4,5 milliárd euró magasságában terveznek közvetlenül a piacról devizaforrást bevonni. Ennek mértéke attól függ, hogy mennyi pénzt sikerül a nemzetközi hitelkeretből lehívni, de az ÁKK úgy számol, hogy nagyjából 400 millió euró érkezhet innen. Ehhez jön még hozzá az elsősorban lakosságnak szánt euróalapú Pemák kötvények tervezett újabb 400 millió eurónyi értékesítése, illetve hogy az államnak az MNB-nél jelenleg is van tartós betét formájában 1,7-1,8 milliárd eurója.
Borbély László megerősítette, hogy szeretnének már az első negyedévben road show-t indítani a devizakötvény-kibocsátáshoz, de a konkrét tervet majd a piaci hangulat függvényében alakítják ki. Az stratégia változatlan, tehát a devizalejárat megújítását devizaforrás bevonásából teremtené elő az ÁKK. Az is igaz viszont, hogy idén ez máshogy alakult, a devizalejáratokat is forintból sikerült megújítani, emiatt az eredeti nettó kibocsátási tervhez képest jóval nagyobb, összesen mintegy 1600 milliárd forintnyi nettó kibocsátás történt.
sok kockázat övezi.
Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba
Ezen belül a tervezettnél 750 milliárd forinttal több államkötvényt és 519 milliárddal több lakossági állampapírt értékesítettek. Az államkötvényeket egyébként főleg külföldiek jegyzik le, jelenleg a nem rezidensek kezében 5020 milliárd forintnyi állomány van. A nagy összegű idei nettó kibocsátás mellett is sikerült ugyanakkor valamit javítani a futamidőt tekintve − hangsúlyozta Borbély.
Jövőre a tervek szerint ennek a felére, 779 milliárd forint nettó kibocsátásra lesz szükség − ezen belül 731 milliárd forintnyi nettó forint- és 47 milliárd forintnyi devizakibocsátásra, ami a kisebb, olyan 700 milliárd forintnyi nettó finanszírozási igény miatt alakulhat így. Körülbelül 650 milliárd forinttal nőhet jövőre a megújítási szükséglet, vagyis az idei 4495 milliárdról 5117 milliárd forintra emelkedik a bruttó visszafizetés. E mellé tervez bruttó 5896 milliárd forintot kibocsátani az ÁKK (idén 4900 milliárd forint körül várható a teljes bruttó kibocsátás). Borbély László külön hangsúlyozta, hogy az ÁKK számításai szerint az önkormányzati adósságátvételből fakadó visszafizetési igény jövőre nem nő meg annyira, hogy jelentős szerepet játsszon a tervezésben, ezért a mostani finanszírozási tervbe nem is vették be a várható hatásokat.
Napi grafikonok
Az ÁKK arra számít, hogy jövőre nőni fog a devizaadósság átlagos futamideje, amire feltehetően az ad majd okot, ha az IMF-hitel-lejáratot hosszú − például 5 éves − futamidejű devizakötvény kibocsátásával lehet lefedezni. Ami az adósságszerkezetet illeti, jelenleg a teljes átlagos kamatráta 5,8 százalék körüli: a forinton meglévő átlagkamat 6,8 százalékos, míg a deviza esetében 4,5 százalék. Az átlagos hátralévő futamidő a teljes forintállományon 3,4 év körüli, ami a nagy lejáratok kifutásával emelkedhet jövőre. Ami látszik, hogy idén a forintkötvények esetében a külföldi tulajdonosok kezében lévő állományon gyorsan rövidült az átlagos hátralevő futamidő, az év eleji 4,5 évről 4,2 évre. Ez a finanszírozás szempontjából nem jelent kockázatot, ahogy az sem, hogy jelentősen nőtt a külföldiek állománya, mivel ezzel párhuzamosan a tulajdonosi kör is átalakult − mondta el Borbély László.
