Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövő év eleji bankközi hitelpiaci folyamatokat nagyban meghatározhatja, hogy értesülések szerint néhány hitelintézet elkezdi visszafizetni a hosszú távú refinanszírozási program (LTRO) keretében az ECB-től tavaly decemberben és idén februárban felvett mintegy 1000 milliárd eurónyi 3 éves futamidejű kedvezményes kölcsönt.
A jegybank az LTRO keretében rendkívül alacsony kamaton, 75 bázisponton bocsátott az eurózóna hitelintézeteinek rendelkezésére likvid forrást. A bankok ebből jelentős összeget visszahelyeztek az ECB-betétek közé, amelyek után fizetett kamat idő közben nulla százalékra esett, sőt egyes híresztelések szerint a jövő év elején akár még negatív kamatszinttel is előállhat az ECB.
A jegybanki forrásallokáción így ha nem is tetemes, de fix veszteséget könyvelnek el a bankok − 10 milliárd eurónyi ECB-kölcsön éves költsége 75 millió euró −, amelynek fenntartását egyedül a hitelpiaci kockázatok miatt megemelkedett forrástartalékolási igény indokolhatja.
Reuters
Az elmúlt fél évben ugyanakkor jelentős javulás volt megfigyelhető a bankközi likviditás terén, köszönhetően a hitelpiac stabilizálódásának. Az egynapos bankközi hitelkamatláb például 0,7 százalék alá is esett, miután az ECB a nyár végén korlátlan állampapír-piaci támogatást ígért. A Reuters számítása szerint az eurózóna bankjai közel 675 milliárd eurónyi szabad likviditáson ülnek, ezt tükrözik vissza az alacsony egynapos banki hitelkamatlábak.
A bankközi hitelpiac stabilizációját ráadásul később még segítheti az is, hogy körvonalazódni látszanak a bankunióval kapcsolatos tervek, így 2014-re, vagyis az első LTRO kifutásának kezdetére fel is állhat az a bankfelügyeleti rendszer, amely garanciaként szolgál az uniós tagállamok költségvetésétől független közös európai banki feltőkésítési alaphoz.
Azok a bankok tehát, amelyek csupán a likviditási helyzetük átmeneti javítása miatt hívtak le pénzt az LTRO-ból, de azóta piaci forráshoz is könnyen hozzájutnak, idő előtt, 2013. január 30-tól kezdődően elkezdhetik visszafizetni a jegybanki hitelt. A korai visszafizetés mellett szól, hogy azok a bankok, amelyek nem szorulnak az ECB forrásaira, jobb befektetői minősítésre és kedvezőbb kondíciókra számíthatnak a piaci forrásbevonásnál.
Felmérések azt mutatják, hogy elsősorban a jó tőke- és likviditási helyzetű észak-európai, illetve német és francia bankok kezdhetik meg a visszafizetést. Van olyan is, például a Commerzbank, amely kerek perec kimondta, hogy nem látja már értelmét az LTRO-n elszenvedett veszteség fenntartásának, ezért megkezdi a törlesztést.
Hivatalosan a legtöbb hitelintézet még nem jelezte ezzel kapcsolatos szándékát, erre elemzők szerint nincs is szükség, hiszen a jövő évtől heti tendereken dönthetik el, hogy kiszívják-e a pénzt vagy továbbra is bent tartják az ECB-betétekben.
Napi grafikonok
A Barclays Capital ezzel kapcsolatos saját felmérése azt mutatja, hogy az év első hónapjaiban akár 200 milliárd eurót is törleszthetnek a nagyobb bankok, ráadásul nem csak az említett centrumországokban, hanem délen is. A nemzeti jegybanki adatokból tudható, hogy a spanyol bankok 350 milliárdot, az olaszok pedig 255 milliárdot hívtak le, ezek közül a nagyobbak − Santander, BBVA, Caixa − mintegy 80 milliárdot törleszthetnek az első hónapokban. Az olasz Unicredit 26, az Intesa 36 milliárdot hívott le, de azt nem tudni, mikor kezdik meg a törlesztést, az Unicreditből kiszivárgó hírek szerint − a bizonytalan olasz piaci helyzet miatt − az utolsó pillanatig halogathatják a döntést, de a leginkább költséghatékony megoldásban gondolkodnak.
Ugyanez az felmérés azt jelezte, hogy a francia bankok által összesen lehívott 165 milliárd eurónak a felét fogják jövőre törleszteni az érintettek: a BNP, SocGen és a Crédit Agricole. A Commerzen kívül német bankokról keveset tudni. Arról sincs hír, hogy a brit és skandináv hitelintézetek, amelyek leánybankjaikon keresztül szintén hozzá tudtak férni az LTRO-hoz, mit fognak lépni. Emiatt a bizonytalanság miatt is számolnak a Barclaysen kívüli más elemzések lassabb ütemű visszafizetéssel. A Morgan Stanley szerint az év első felében legfeljebb 100 milliárd eurónyi törlesztés lesz esedékes, de ezzel kapcsolatban is sok a kérdőjel. \"A korai törlesztés több tényezőtől is függ, a bankközi hitelpiaci helyzet mellett az eurózóna adósságválságának alakulásától és alapvetően a banki mérlegfőösszeg-alkalmazkodási folyamat további evolúciójától\" − idézi az egyik szakembert a Reuters.
