Akár ki is törhet a magyar részvénypiac alulteljesítő szerepéből a régiós versenytársakhoz képest, technikai szempontból legalábbis vannak erre utaló jelek. A technikai elemzés eszköztárában két termék vagy piac egymáshoz viszonyított várható teljesítményének összehasonlítása során fontos eszköz az úgynevezett relatíverő-mutató (Relati Strength, nem összetévesztendő az RSI mutatóval), amely a két vizsgált árfolyam egyszerű hányadosaként adódik. A mutató értékéből ugyanúgy lehet historikus grafikonokat előállítani, mint az alaptermékek árából, s az így kapott grafikonon hasonló szabályszerűségek érvényesülnek, mint ha egy részvény árfolyamát elemeznénk.
Az október közepén véget ért emelkedéssel a BUX index MSCI Eastern Europe indexhez mért relatív teljesítményében erős trendfordító jelzés érkezett, az euróban relatíverő-mutató új, magasabb csúcsot épített ki, ilyenre már nagyon régóta nem volt példa.
Reuters
Az új, 356 pontnál elért érték ráadásul a sokak által szűrőként használt háromszázalékos értéknél nagyobb mértékben haladta meg a tavaly október elején elért, utolsó legitim csúcsot a grafikonon.
Figyelembe véve, hogy a relatíverő-mutatóban a 2010 tavasza óta tartó lejtmenet során kialakult csökkenő trendvonal már korábban áttörést mutatott, a mutató saját 200 napos mozgóátlaga felett tartózkodik és új, magasabb csúcs került kialakításra, megvan a remény arra, hogy a BUX kikerül eddigi pária szerepéből a régióban. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy hatalmas áremelkedés kezdődne a magyar részvénypiacon. A várható relatív felülteljesítésből az következik, hogy a BUX index euróban számolt értéke a jövőben várhatóan − nem a napi ingadozásokat nézve − az esésekben kisebb, az emelkedésekben nagyobb vehemenciával vehet részt, mint a régió többi részvénypiaca. A kedvező technikai kép akkor változna meg negatívan, ha a jelenlegi szintekről számítva egy ötszázalékos alulteljesítés következne be.
Bármennyire is kedvezőnek látszik a helyzet a régió többi részvénypiacához mérten, a magyar indexnek a vezető tőzsdékkel szembeni lemaradásán nem sikerült javítania. A DAX indexhez mért relatív teljesítményben elbukott a trendfordítási kísérlet, a relatívteljesítmény-mutató visszaesett 200 napos mozgóátlaga alá, újabb csúcs kialakítása nem sikerült, sőt fennáll a veszélye annak, hogy ha az öt százalékkal alacsonyabban elhelyezkedő korábbi mélypont elesik, újabb lejtmenet következhet. Ez azt jelenti, hogy a mutató alapján nincs jele annak, hogy a BUX index felülteljesítené az amúgy sokéves csúcsa közelében tartózkodó DAX indexet, tehát középtávon ennek alapján még mindig jobban jár az, akinek a részvényportfóliójában német részvények vannak, mint aki magyar részvényeket vásárolt. A magyar tőzsde a következő időszakban azokban a periódusokban, amikor a DAX sokat lesz képes erősödni, várhatóan kevesebbet megy majd fel, s az esésekben jó eséllyel intenzívebben vesz majd részt.
Az ellentmondásosnak tűnő technikai jelek alapján arra lehet következtetni, hogy a következő időszak a kelet-európai részvénypiacok alulteljesítését hozhatja a német részvénypiachoz képest, azonban a régión belül a magyar részvények alulteljesítése megszűnik.
