Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szakértők szerint Bukarest egy a Lengyelországéhoz hasonló hitelkonstrukciót szeretne, a tárgyalások azonban leghamarabb februárban kezdődhetnek. Az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank küldöttsége egy hete érkezett a román fővárosba, hogy gazdasági kérdésekben tanácsokat adjon Bukarestnek, az esedékes hetedik országfelmérést azonban a parlamenti választások miatt januárra halasztották. A 2011-ben kötött, 5,3 milliárd euró értékű elővigyázatossági IMF-szerződés 2013 tavaszán jár le, a mentőövre mindeddig nem volt szüksége Bukarestnek.
Egy új, két évre szóló IMF-hitelmegállapodás mellett fiskális lazítást, járulékcsökkentést, a minimálbér növelését és jelentős infrastrukturális fejlesztéseket ígér a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) a következő négy évben, amennyiben megnyerik a december 9-i parlamenti választásokat. A Victor Ponta miniszterelnök által hét végén ismertetett kormányprogram szerint visszatérne a progresszív adózás: a jelenlegi 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó felső határa nem változna, az alacsonyabb jövedelmekre azonban 12, illetve 8 százalékos kulcsot alkalmaznának. A következő négy év során fokozatosan 5 százalékponttal csökkentenék a munkáltató által fizetett szociális járulékok mértékét, 2016 végére pedig ismét 19 százalékra mérséklődne az általános forgalmi adó, miközben az agrárágazat 9 százalékos áfát fizetne.
A tervek szerint a jelenleg 700 lejes (egy lej 4,5 euró) minimálbér a kormányzati ciklus végére 1200 lejre nőne. Az USL emellett igen ambiciózus fejlesztéseket is ígér, a nyolc régió mindegyikébe egy-egy új egyetemi központot, kórházat tervez építeni, de négy év alatt megépülne három, Bukarestet az ország nyugati felével összekötő autópálya is. A kampányidőszakban tett ígéreteket a helyén kell kezelni, a fiskális engedményeket azonban komoly hatástanulmányoknak kell megelőzniük − jelentette ki Erick de Vrijer, a Bukarestben tartózkodó IMF-delegáció vezetője. Az alapélelmiszerek áfájának tervezett csökkentésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha sikerül a mezőgazdaságban az adófizetési hajlandóságot jelentősen javítani. Jelenleg az agrártermékek 80 százaléka után egyáltalán nem fizetnek áfát − figyelmeztet a biztos.
A következő hónapokban a költségvetésre súlyos nyomás nehezedik, elsősorban az európai források befagyasztása miatt. Az előfinanszírozott projektekre ugyanis elő kell teremteni a forrást, emellett csökkenteni kell a magánszektor felé felhalmozott adósságállományt, miközben a korábban felvett hiteleket is törleszteni kell. A román gazdaság szerény növekedés elé néz 2013-ban, a nemzetközi hangulat romlása, a fokozódó tőkekiáramlás, a növekvő infláció és a halasztott privatizációs folyamatok a tervezettnél alacsonyabb bevételt eredményezhetnek majd a költségvetésben. Vrijer szerint a 32 milliárd eurós devizatartalék is kevésnek bizonyulhat, amennyiben a tőkebeáramlás továbbra is a jelenlegi alacsony szinten marad.
A gazdaság stabil lábakon áll, az államadósság alacsony és a költségvetési deficit a szerény, 0,8 százalékos növekedés ellenére is bőven 3 százalék alatt tartható. A növekedés azonban hiányzik. Az új, egy-két évre szóló, a jelenleginél várhatóan lazább megállapodással a költségvetés is olcsóbban jutna forráshoz a piacokon − jelentette ki a kormányfő.
Reuters
