Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elemzők eltérően vélekednek arról, mi okozhatta az OTP kedveltségét és meddig tarthat ki az emelkedés. A lapunknak nyilatkozó szakértők között volt, aki szerint a miniszterelnök hétvégi bejelentése az önkormányzati adósság államosításáról állt a háttérben, mások szerint viszont ez inkább rossz hír volt a hazai bankoknak. Az egyik piaci vélekedés szerint az önkormányzati adósságok államosításával az OTP − amely erősen érintett az önkormányzati hitelezésben − jelentős tartalékolási tehertől szabadulhat meg, mivel az állami adósságnak kisebb a kockázata, mint az önkormányzatinak.
Ezt a vélekedést azonban nem osztotta Gyurcsik Attila, a Concorde szakértője, aki szerint a bank eddig nem is tett félre jelentős tartalékokat az önkormányzati hitelek után, ezért nincs is mit felszabadítani. Gyurcsik szerint inkább jó hír, hogy az állam átveszi ezt az állományt, ezzel ugyanis konszolidálódik az ügyfélkör, aminek egyértelmű nyertesei lehetnek a hitelező bankok. A szakember szerint viszont emiatt nem emelkedett volna ekkorát az OTP árfolyama. A piacon viszont arról pletykáltak, hogy a novembertől hatályos meztelen shortos uniós tilalom okozhatott egyeseknél hirtelen technikai kilengést, mert lehetett olyan alapkezelő, amelynek beakadt a pozíciója − mondta el Gyurcsik, aki emiatt nem is számít tartós emelkedésre.
Napi Gazdaság, Kummer János
Máshogy látja viszont Török Bálint, a Buda-Cash elemzője, aki szerint az államosítással egyáltalán nem csökkentek a hitelkockázatok, ezért az eleve nem kellene, hogy hasson a tartalékképzésre. Török szerint a bankok szempontjából egyáltalán nem pozitív lépés az államosítás, hiszen egy kézbe kerül az adósság, így javul az állam alkupozíciója a törlesztési feltételek újratárgyalására. A szakember szerint a miniszterelnök hétvégi szavaiból akár azt is ki lehetett olvasni, hogy a bankok bele lesznek kényszerítve az adósság egy részének elnyelésébe. Ennek volt előjátéka a hódmezővásárhelyi önkormányzat esete az Erste Bankkal, és könnyen lehet, hogy ez a forgatókönyv fog országos szinten is megismétlődni.
Török Bálint szerint elképzelhető, hogy az állam a tőke egy részének elengedését kéri vagy a kamatterhekben akar némi engedményt kicsikarni. Az előbbi akár a tőkerész 20, 30 százalékát is érintheti, ami a közgazdász gyorsbecslése szerint − évi 10 milliárd forintjába is kerülhet az OTP-nek. Az IMF-fel kapcsolatos hétvégi hírek sem voltak kedvezőek a hazai bankszektornak, ezért a tegnapi emelkedés egyedüli magyarázatának Török azt a sajtóhírt tartja, amely szerint a túlzottdeficit-eljárás fenntartása ellenére sem valószínű, hogy az unió befagyasztja a Magyarországnak szánt kohéziós pénzeket.
Napi grafikonok
