Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy törvényjavaslat értelmében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) minden olyan vállalat gazdálkodását ellenőrizhetné, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve részesedéssel bír − írta a Népszabadság egy törvénytervezet alapján. Mindez azt jelenti, hogy az állam egyebek mellett a legnagyobb tőzsdei cégek zsebében is turkálhatna, a Molban, az OTP-ben, a Magyar Telekomban és a Richterben ugyanis − már csak a tavalyi magánnyugdíj-államosítás miatt is − van állami részesedés. Jelenleg csak a stratégiailag kiemelt, többségi állami tulajdonban lévő társaságokhoz mehetnek ki a Kehi munkatársai, a módosítóval minden olyan vállalatnál ellenőrzést folytathatna a szervezet, amelyben az állam részesedéssel rendelkezik, függetlenül annak százalékos mértékétől. A hivatal az ellenőrzéssel hozzáférhetne üzleti és gazdasági titkokhoz is, mivel az államháztartásról szóló törvény más paragrafusai értelmében a Kehi az ellenőrzés során az adatszolgáltatásra kötelezett cég bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élő adatállományához is.
Reuters
Bár sokkolólag is hathat ez a hír egyes befektetőkre, azonban ha mélyebben belegondolunk, eddig is volt belelátása a fontosabb tőzsdei társaságok életébe a magyar kormánynak − vélik a hírrel kapcsolatban megszólaló, nevük elhallgatását kérő elemzők. A lapunknak nyilatkozó szakértők felhívták arra a figyelmet, hogy az OTP esetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan vizsgálódhatott eddig is, míg a Mol esetében az energiahivatalnak van betekintési joga, így nagyon sok titok a szabályozói oldalról nem volt a cégek életében. Ráadásul nagyobb részvényesként a könyvekbe is kérhettek betekintési jogot, és ez igaz a Richter esetében is. Talán a legkényesebb pont a Magyar Telekom lehet, ahol a verseny szempontjából lehet érdekes az állam erősebb betekintési joga, bár a versenyhivatal itt is vizsgálódhatott. Ennek ellenére itt főleg a negyedik állami mobilszolgáltató esetleges megjelenésével lehetnek komolyabb aggályok − vélik a szakértők.
A Mol esetében ugyanakkor nehezen megvalósítható lenne, hogy minden egyes részvényadásvételnél elsőbbsége legyen az államnak, itt a legvalószínűbb, hogy a cél nem ez, csupán nem gondoltak erre az előkészítésnél a szakértők, így ott meg kell majd várni, hogy mi lesz a végleges verzió − reagáltak lapunknak elemzők arra a hírre, hogy a magyar államot elővásárlási jog illethetné meg egy törvénymódosítás szerint.
