A nagyobb GDP-visszaesésért elsősorban a beruházások korábban jelzetthez képest erőteljesebb csökkenése, valamint a háztartások várthoz képest gyengébb fogyasztása a felelős. A jegybanki stáb lefelé módosította külkereskedelemre vonatkozó prognózisait is. A nyáron bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv, illetve a vártnál rosszabb makropálya miatt az MNB által publikált legfrissebb Inflációs jelentés azzal számol, hogy 440 milliárd forintos lyukat kell a kormánynak a jövő évi büdzsében betömnie ahhoz, hogy az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá lehessen leszorítani. A jelentés abból indul ki, hogy az MNB-től nem lesz beszedhető a pénzügyi tranzakciós illeték, illetve a pénzügyi szolgáltatóktól is legfeljebb 100 milliárd forint folyik be. Ahhoz, hogy a hiánycél tartható legyen, idén és jövőre is a költségvetés szabad tartalékainak teljes törlésére lehet szükség.
A jegybanki stáb az inflációra adott várakozását is jelentősen megemelte, e szerint idén nem a júniusban jelzett 5,3, hanem 5,8 százalékra pörög a fogyasztói árindex, míg jövőre a korábban várt 3,5 százalék helyett 5 százalék lehet az infláció, amit részben külső sokkok − így az energiahordozók és élelmiszerek drágulásának begyűrűzése −, illetve kormányzati intézkedések együttese okozza. De az MNB azzal számol, hogy még az adószűrt infláció is a jegybank 3 százalékos középtávú célja fölé kerül jövőre, míg a ciklikus ingadozásoktól szűrt maginfláció idén és jövőre is 5 százalék közelében marad.
A jelentés változatlan forintárfolyammal számolt adósságbecslése szerint idén év végére 77 százalékos szintre, jövőre pedig − a feltételezett 0,7 százalékos gazdasági növekedés mellett − 76 százalékra csökkenhet a GDP-arányos államadósság-ráta.
A jelentést készítő elemzők szerint Magyarország kockázati megítélése tovább javul, egyfelől a világ jegybankjainak köszönhető likviditásserkentő programjai nyomán, másfelől az EU/IMF-tárgyalások várható sikeres lezárásának köszönhetően.
