Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fenntartja idei céljait a Magyar Telekom, éves szinten az árbevétel legfeljebb 2 százalékos, a működéshez kapcsolódó EBITDA 4-6 százalékos csökkenését tervezik − derül ki a társaság tegnap megjelent gyorsjelentéséből. Ugyanakkor ehhez jelentős költségcsökkentési intézkedéseket terveznek végrehajtatni az év második felében, nem csupán az általános költségek, de a marketing, a készüléktámogatások és az ügynöki díjak esetében is. Az ősztől életbe lépő vezetékes- és mobiláremelés is hozzájárul majd az EBITDA-cél teljesítéséhez − derült ki Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató gyorsjelentéshez fűzött kommentárjából.
A Magyar Telekom egyébként nagyjából a vártnak megfelelő számokat publikált az első félévre vonatkozóan, jelentős eltérést egyik soron sem lehet felfedezni a portfolio.hu elemzői konszenzusához képest. A nettó eredmény 4,4 milliárd forintról 10,7 milliárd forintra nőtt, ennek oka, hogy elsősorban a macedón leányvállalattal kapcsolatos vizsgálati költségek és az amerikai hatóságokkal kötött megegyezés keretében fizetett bírság idén már nem terhelte a társaságot. Ennek köszönhetően az EBITDA 44,6 milliárd forintról 49,6 milliárd forintra növekedett, azonban a rendkívüli tételek, tehát a bírság miatti céltartalékképzés, a telekomadó és a végkielégítések nélkül számolt, működéshez kapcsolódó EBITDA már 9 százalékos csökkenést mutat − 56,2 milliárd forint volt az első félévben.
Napi grafikonok
Az árbevétel 1,3 százalékkal, 145,5 milliárd forintra nőtt a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, a rendszerintegrációs/it-, valamint az energia-viszonteladásból származó bevételek jelentős növekedése ellensúlyozni tudta a vezetékes és mobil hangalapú bevételek csökkenését. Emellett a növekvő tévé-, mobilinternet- és mobilkészülék-értékesítési bevételek is hozzájárultak a bevételek növekedéséhez. A forintgyengülés kedvező hatásának köszönhetően a nemzetközi leányvállalatok forintban kifejezett bevételei összességében közel változatlanok voltak. Ehhez azonban az is kellett, hogy a forint átlagosan 10,4 százalékkal gyengébb volt a macedón dénárhoz képest, az euróhoz viszonyítva pedig 10,5 százalékot gyengült éves összehasonlításban a második negyedévben.
A személyi jellegű költségek 1,7 milliárd forinttal nőttek a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, mivel az ügyfélszolgálati, értékesítési és az ügyfélélmény területén dolgozó, korábban kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkatársak 2012. áprilistól a Magyar Telekom főállású munkavállalójaként dolgoznak tovább. Ebből következően a csoportszintű létszám közel 1700 fővel nőtt. A változtatás következtében a személyi jellegű költségek 1,8 milliárd forinttal emelkedtek a második negyedévben, ezzel párhuzamosan ugyanennyivel csökkentek az egyéb működési költségek.
A nettó pénzügyi ráfordítások 8,1 milliárd forintról 7,3 milliárd forintra csökkentek. Ugyan a hitelportfóliót terhelő kamatkiadások a magasabb kamatlábak és a megnövekedett hitelállomány miatt nőttek, ennek hatását ellensúlyozza az 1,1 milliárd forint értékű, a SEC/DOJ-megállapodáshoz kötődő kamatkiadás 2011 második negyedévében − áll a jelentésben.
A nyereségadó 39,6 százalékkal, 5,2 milliárd forintról 3,1 milliárd forintra csökkent a magasabb adózás előtti eredmény ellenére. A csökkenést az alacsonyabb halasztottadó-kiadások, valamint a múlt év második negyedévében a SEC/DOJ-megállapodással kapcsolatos − az adóból részint nem levonható − céltartalékképzés okozta. A szabad cash flow (az üzleti tevékenységből és az egyéb pénzügyi eszközök beszerzésével/eladásával korrigált befektetési tevékenységből származó cash flow összege) 55,9 milliárd forinttal, a 2011. első félévi 63,8 milliárd forintról 2012 első félévében 8,0 milliárd forintra csökkent. Az alacsonyabb működéshez kapcsolódó EBITDA mellett elsősorban a beruházások növekedése és a beruházási szállítóknak történő magasabb kifizetések, valamint egy kábeltársaság akvizíciója okozta a szabad cash flow csökkenését. A nettó adósságállomány a 2011. június végi 295,1 milliárd forintról 2012. június végére 324,2 milliárd forintra nőtt. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) 2012. június végén 39,3 százalékos volt − közölte a cég.
Többek között ez utóbbi tény lehetett az, ami újabb eladási hullámot váltott ki a papír piacán. Ez a mértékű eladósodottság ugyanis már cég politikájában meghatározott sáv felső szélét jelenti, ami azt jelzi, hogy ha nem a vártnak megfelelően alakulnának a második féléves folyamatok, akkor az újabb osztalékcsökkenést eredményezne a cégnél. A jelenlegi árfolyammal és a tavalyi, 50 forintos osztalékkal számolva immár kiemelkedően magas lenne a társaság részvényeinek osztalékhozama, a piac azonban a jelek szerint pont azt a kockázatot árazza, hogy az osztalék mértéke nem tartható a korábbi szinten.
