Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tegnap lépett életbe és a forgalmi adatok alapján − a nyári pangás mellett − hatalmas, a keddihez képest csaknem 40 százalékos, míg a háromhavi átlaghoz képest 50 százalékos forgalom-visszaesést okozott a részvények (valamint európai államkötvényekre kiírt cds-ek) adásvétele után fizetendő 0,2 százalékos francia tranzakciós adó. Az intézményi szereplők és néhány magánbefektető cfd-ken keresztül ki tudja kerülni az adót, ahogy történt az a brit stamp duty bevezetésénél, ám a kisbefektetők zömének fizetnie kell majd, ha a Párizsban bevezetett 109 részvénnyel üzletelnek. A 0,2 százalékos sarc ugyan nem tűnik soknak, ám figyelembe véve, hogy az online kereskedési platformoknál általában ekkora a jutalék, a kisbefektetők elsődleges költségei gyakorlatilag duplázódhatnak.
Reuters
A brókercégeknél az extra adminisztrációval járó többletkiadás jelenthet gondot, amit végül valószínűleg szintén az ügyfelekre hárítanak majd át. A könyvbe bevitt ajánlatok visszavonására 0,01 százalékos adót vet ki a kormány, ezzel főleg a másodperc tört része alatt kötő villámkereskedést (hft) kívánja visszaszorítani. Annak során ugyanis az algoritmikus rendszerek gyakran visznek be, majd törölnek megbízásokat, hogy felmérjék a piacot és előnyre tegyenek szert. A hft visszaszorítása nagy érvágás lenne a francia bankoknak, a két legnagyobb, a BNP Paribas és a Société Générale évente mintegy 250 millió eurót kereshet a villámkereskedésen Delphine Lee, a JPMorgan elemzője szerint.
A francia kormányzat idén 170, jövőre már 500 millió euró bevételt remél, ám a lépés célja a bevételnövelésen túl nem titkoltan a spekuláció visszafogása, kérdés ugyanakkor, hogy a kiskapukat figyelembe véve, illetve összeurópai bevezetés nélkül mennyire lehet hatékony. Intő példa lehet azonban Svédországé, ahol 1984-ben vezettek be 0,5 százalékos adót a részvénykereskedésre, majd két évvel később a várttól elmaradó bevétel láttán kétszerezték a terhet. A terv viszont visszafelé sült el, a svéd pénzügyminisztérium számításai szerint a kereskedés 90-99 százaléka Londonba terelődött, így végül pár év múltán eltörölték az adót.
