Nem számít sikertörténetnek egyelőre Magyarországon a szélenergia, a nagyívű megújulótervek helyét a paksi atomerőmű, illetve a földgázszállító hálózat bővítése vette át, az energiastratégia szerint pedig a kormány évtizedes távlatban sem számol áttöréssel a szélenergiában − hangzott el a negyedik magyar szélenergia-workshopon. A hálózatüzemeltető Mavir korábbi közlése szerint a villamosenergia-hálózat már 2008-ban alkalmas volt az energiastratégában 2020-ra célként megjelölt 750 megawatt szélenergia-kapacitás befogadására (a jelenlegi mintegy 330 megawatthoz képest). Közben az EU-ban a 2000-es évtizedben a földgázt követően a szélenergia képviselte a második legnagyobb installált kapacitást − illusztrálta a trendet Pierre Tardieu, az európai szélenergia-szövetség (EWEA) munkatársa.
Az energiastratégia célszáma azonban már idén ősszel módosulhat, 2030-ra így akár 2000 megawattra emelkedhet az előirányzott beépített kapacitás. Utóbbi még messze elmarad a lehetőségektől, de jelentős előrelépés lenne − mondta Jávor Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s tagja. Az EU-tagállamok 2020-as célkitűzései 14 százalékos szélenergia-részarányt vetítenek előre a teljes áramtermelésen belül, Magyarországon azonban csak 5 százalékról szólnak a tervek, azonban még ennek teljesülése is kérdéses a jelenlegi feltételek között. Az energiahivatal legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt szélerőműre − hangsúlyozta Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke. A korábban lefújt széltenderben szereplő 420 megawatt beépített szélenergia-kapacitás évi 10 milliárd forintos nagyságrendű iparűzésiadó-bevételt jelenthet az önkormányzatoknak.
Az EU-ban Magyarország sereghajtó a szélenergia-hasznosítási tervek szempontjából Ruta Baltause, az Európai Bizottság energia-főigazgatóságának szakértője szerint. A bizottság vizsgálata azt találta, hogy Magyarországnak sokat kell még tennie a hálózat, az erőművek, az energiatárolás és a keresleti oldali menedzsment (vagyis az okos rendszer) kapacitásának és rugalmasságának területén.
