Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Aegon által kifejlesztett, nyugdíjra való felkészültséget mérő index értéke a kilenc vizsgált országból Magyarországon a legalacsonyabb, 4,8 pont. A társaság keddi közleménye szerint a lengyelek után a magyarok látják a legsötétebben a helyzetet. A megkérdezettek 83 százaléka vélekedik úgy Magyarországon, hogy az állami nyugdíj veszíteni fog értékéből, 78 százalékuk pedig úgy látja, tovább kell dolgoznia, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Ezzel együtt a magyarok elutasítóak a nyugdíjkorhatár emelésével szemben, 68 százalékuk nem tart elfogadhatónak újabb, ilyen jellegű lépést. A pesszimizmus a nyugdíj vásárlóértékével kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik. A magyar lakosság jelentős hányadának vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a majdani nyugdíja elegendő lesz-e a mindennapi megélhetésre. Különösen pesszimisták a nők és a középkorúak, akik nem bíznak abban, hogy a gazdaság talpra áll, mielőtt eljön a nyugdíjba vonulásuk ideje.
A borús várakozások ellenére a hazai lakosság egyelőre kevés konkrét lépést tett a helyzet megváltoztatása érdekében. A kutatás szerint a megkérdezettek 37 százalékának nincs, vagy igen kis mértékű a saját nyugdíjcélú megtakarítása, holott az összes ország átlagát tekintve ez a réteg csak 23 százalékot képvisel. Nagyon jól felkészültnek a megtakarítások szempontjából a magyarok 1,5 százaléka vallja magát, szemben a németek 14 vagy az amerikaiak 11,5 százalékával.
A felelősség kérdésében szintén rosszul állnak a magyarok, több mint 18 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem érzi magát felelősnek a nyugdíjas éveiben keletkező jövedelméért.
A kutatás szerint ugyanakkor biztató, hogy bár egyelőre a magyarok kis része képes érdemben kifejezetten a nyugdíjas éveire megtakarítani, 44 százalékuk tervezi, hogy elkezd félretenni. Különösen erős ez a csoport a 45 év felettiek és a nők körében.
