Rally üzemmódba váltottak az európai tőzsdeindexek, a DAX 2,1, az FTSE−100 és a CAC−40 egyaránt 2,4 százalékkal került feljebb a szerdai zárásra. Az emelkedést a vártnál rosszabb német ipari termelési, illetve eurózónás GDP-adat sem indokolta volna, ahogy az sem, hogy az ECB a vártnak megfelelően 1 százalékon tartotta irányadó kamatlábát. Ráadásul Mario Draghi jegybankelnök sajtótájékoztatója sem szolgált további lazításra utaló egyértelmű jelekkel, sőt az ECB lefelé módosította a gazdasági növekedésre és az inflációra vonatkozó kilátásait, míg Draghi leszögezte, a jegybank monetáris eszközeivel nem tudja feltétlenül más szereplők (azaz az uniós politikusok) tétlenségét ellensúlyozni. Így az emelkedést elsősorban az amerikai Fedtől várt lazítás reménye fűtötte, amelyet alátámasztott az atlantai Fed elnökének nyilatkozata is, miszerint a gazdaság érezhető lassulása esetén a jegybank kész közbeavatkozni; ezen kívül a spanyol bankmentés felgyorsulásában reménykedtek még egyesek. Az öreg kontinensen a bankrészvények vezették az emelkedést, miután a Süddeutsche Zeitung értesülései szerint az EFSF mentő alap jogkörét kiterjesztenék a spanyol bankok feltőkésítésére is. A BBVA 3,2, míg a Banco Santander 2,6 százalékkal drágult, a királynő uralkodásának gyémántjubileuma miatt kétnapos szünet után visszatérő brit pénzintézetek viszont behozták lemaradásukat, a Barclays 8,2, a Royal Bank of Scotland 6,7, míg az HSBC 4,7 százalékot emelkedett. A német bankok sem szégyenkezhettek, a Commerzbank 4,6, míg a Deutsche Bank 3,6 százalékkal javított. Lapzártánk idején a tengerentúli tőzsdemutatók is erőteljesen emelkedtek, a Dow Jones ipari átlaga 1,85, az S&P−500 1,9, míg a Nasdaq Composite 2,2 százalékkal erősödött.
