A kelet-közép-európai régió olajvállalatai hiába zárták jól az idei első negyedévet, részvényárfolyamaik mégis szinte kivétel nélkül éves minimumuk környékére zuhantak. A finomítói környezet korántsem nevezhető kedvezőnek, az érvényesíthető finomítói árrés 30 százalékkal szűkült, míg az Ural−Brent spread is számottevően csökkent az elmúlt hónapban. Ennek ellenére néhány vállalatnál mégis kereshetünk beszállási lehetőséget.
A Mol biztató számokat közölt az első negyedévben, a 74 milliárd forintos nettó profit jócskán meghaladta a várakozásokat. Az adatokat alaposabban áttekintve lehet találni néhány kedvezőtlen elemet, ilyen például a szíriai aktivitás visszaesése, az INA gázkereskedelmi vesztesége, az adósságállomány növekménye, azonban összességében nem lehet ok panaszra. A finomítói környezet romlása némileg csökkenti a közeljövő eredménykilátásait, azonban a kitermelés növekedési potenciálja érdemben nem változott. A korábbi, szinte egyöntetű elemzői vélekedés, mely a jelenlegi szinten fundamentálisan egyértelműen olcsónak tekintette a részvényt, mára kissé megváltozott, a célárak érezhetően visszaestek. A 16 000 forint körüli ár mellett az idei eredményvárakozásokat figyelembe véve 7,4-es, míg a jövő évi számokkal kalkulálva 6,2-es P/E-ről beszélhetünk, 5,45-ös EV/EBITDA mellett. A papír árfolyama nagyjából megfelel a könyv szerinti értéknek, míg a 0,25-ös P/S szint − hasonlóan a többi mutatóhoz − a szektor átlaga alatti értéket jelent. A részvény kockázatai között feltétlenül érdemes figyelembe venni a hazai és a horvát politikai kockázatokat, azonban az árfolyamba ezek javarészt beárazódtak. Az elemzői célárak átlaga mintegy 20 százalékos felértékelődést valószínűsít.
A horvát INA körül továbbra sem csillapodik a feszültség, borítékolható, hogy a Molnak még lesz tennivalója. A cég azonban elemzői szempontból teljesen érdektelenné vált, elsősorban a minimális közkézhányad, másodsorban a szektor átlagát meghaladó mutatói, harmadsorban a szabályozói kockázatok miatt. A 3560 kunás árfolyam a könyvérték 250 százaléka, 8,65-ös EV/EBITDA és 10-hez közelítő P/E mellett.
A lengyel PKN nagyon megsínyli a finomítói marzsok csökkenését, a negyedéves beszámoló EBIT-szinten emiatt kissé alulmúlta a várakozásokat, azonban az FX és a vegyipari szegmens pozitív meglepetést okozott, így a nettó profittal nem volt gond. Korábban a befektetők számottevő osztalékkal is kalkuláltak, azonban ez a múlté, fordulat leghamarabb jövőre várható. A hozzáértők szerint kevés az esély a számottevő eredményjavulásra, így érezhető az elfordulás a cégtől. A 32,3 zlotys árfolyam 11 feletti P/E-t eredményez erre az évre, ami az egyik legmagasabb érték a szektorban. Az általa 63 százalékban tulajdonolt Unipetrol veszteséges, míg az ígéretes palagáz-kitermelésről még nincsenek használható teszteredmények, így nem meglepő, hogy az elemzői célárak csak minimális mértékben haladják meg a prompt árat.
A Lotos esetében már régóta az állami részesedés csökkentése a vezető hír, ez azonban még várat magára. A cég eredményességére továbbra is rányomja bélyegét a tetemes adósságállomány, míg mutatói − annak ellenére, hogy akár P/BV, akár P/S alapon az egyik legalacsonyabbak a szektorban − keveseket hoznak lázba. A majdani palagáz-kitermelés reményében nem biztos, hogy most kell beszállni 23 zlotys árfolyam mellett.
Az osztrák OMV remek számokkal rukkolt elő, elsősorban a kitermelésnek és az alacsonyabb adóelvonásnak köszönhető a piaci konszenzust 17 százalékkal meghaladó, 452 millió eurós nettó profit. A 22 eurós árfolyam a könyvérték kétharmada, 3,05-ös EV/EBITDA és alig 5 feletti 2012-es P/E mellett, azonban az olajárfolyam esése hangsúlyosan érintheti a legnagyobb igazolt készlettel rendelkező olajtársaságot. Az elemzői célárak a 29 eurós szintet jelölik meg éves távlatban.
A Tupras gyenge negyedéves eredménye komoly eladási pánikot váltott ki, így a 35,9 lírás árfolyamon már vonzónak tekinthető, különös tekintettel a 11 százalékos osztalékhozamra − mintegy 30 százalékos drágulás várható a hozzáértők szerint.
A Petrom, társaihoz hasonlóan, 20 százalékos csökkenésen van túl, jelenleg 0,35 lej, ezen a szinten viszont ismét attraktívnak tekinthető, a 4 körüli P/E és a szektor legmagasabb, 19-es ROE-értéke a jelentős kitermelési potenciállal párosulva akár 30 százalékos drágulást is lehetővé tenne.
A szlovén Petrol néhány hónappal ezelőtt végre érdemben el tudott mozdulni a 160 eurós szintről, azonban a mostani eladási hullám őt is elérte és egészen 170 euróig zuhant. Ezen a szinten ismét látnak benne fantáziát néhányan, a frissebb célárak 240 euró feletti értékeket tartalmaznak, mindenesetre a 6,5-ös P/E, a 0,85-ös P/BV és a 0,11-es P/S nem tekinthető magasnak. Az Unipetrol veszteséges és egyáltalán nem vonzó, a Rompetrol helyzete szinte reménytelen, míg a Petrol Ofisi esetében a 3 százalékos közkézhányad az, ami miatt az elemzők teljes közönnyel viseltetnek e részvények iránt.
