A jelentősebb nyugat-európai börzék irányadó indexei fél és egy százalék közötti pluszban álltak a hétfői záráskor. Az előző heti lejtmenet után meglehetősen volatilis kereskedés jellemezte a hét első napját Londonban, Frankfurtban és Párizsban is. A befektetők komolyabb hírek hiányában a hétvégi G8-csúcs nem túlságosan konkrét megnyilatkozásaiból meríthettek bátorítást, amelyek szerint a világ vezető hatalmai az eurózónában tartanák Görögországot, és elkötelezték magukat a növekedésösztönző gazdaságpolitika mellett. Kínából pedig szintén olyan hírek jöttek, melyek szerint az eddigieknél fontosabb szerep vár a gazdaságélénkítő intézkedésekre. A spanyol, görög és olasz piac ugyanakkor az átlag alatt teljesített, miután az elsősorban a hispán bankrendszerrel kapcsolatos aggályok továbbra is fönnállnak, ráadásul a kormány szerint a második negyedben is csökkenni fog a GDP − igaz, a deficitcél szerintük így sincs veszélyben. Közben Görögországból egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatási eredményekről érkezett hír. A szektorok között az autógyártók felminősítések, illetve a besorolás javulása nyomán átlag fölött drágultak; a Renault és a FIAT árfolyama 4,7, valamint 8,6 százalékkal emelkedett. Amíg a spanyol bankok jegyzése lefelé tartott, addig a Banco Popolare közel 20 százalékkal erősített, miután jelentősen nőtt az olasz pénzintézet Tier 1-es tőkemegfelelési mutatója. Lapzártánk idején a főbb tengerentúli indexek is masszív, helyenként 2 százalékot közelítő pluszokat mutattak, és a WTI nyersolaj is nem egészen 1 százalékkal ismét 92 dollár fölé drágult. Fontosabb makroadat hiányában az USA-ban is a hétvége és az európai helyzetről szóló hírek vitték a prímet, nem számítva a Facebook-sztorit. A közösségi oldal üzemeltetőjének részvényárfolyama a kibocsátás utáni második napon jócskán, több mint 10 százalékkal a 38 dolláros jegyzési ár alá került.
