Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nyugodt hangulatú közgyűlésen, vita nélkül szavazták meg a 69 százalékban jelen lévő részvényesek a Mol igazgatóságának 45 milliárdos (részvényenként mintegy 460 forint) osztalékjavaslatát és a tavalyi évről szóló beszámolókat 150 milliárd forint magyar mérleg szerinti eredménnyel, 104 milliárd forint lekötött tartalékkal és 154 milliárd forint nemzetközi számvitel szerinti eredménnyel. A közgyűlést követő sajtótájékoztatón viszont hivatalosan is megerősítette a Mol, hogy kiszáll a Nabuccóból. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató elmondta, hogy nem látják biztosítottnak a Molnak eddig 20 millió eurójába került projekt sikerességét a jelen keretek között, ezért nem finanszírozzák azt tovább. A Nabucco ugyanis nincs jól menedzselve, a 90-es években kitalált tervet nem igazították a jelenlegi körülményekhez. Mindettől függetlenül a Nabucco, ha megvalósul, a vezeték áthaladhat Magyarországon, sőt ez mindenkinek érdeke itthon.
A közgyűlésen a tavalyi évről szóló beszámolóban a különleges tételek nélküli 645 milliárd forintos EBITDA és 337 milliárd forintos üzleti eredmény mellett sikerekről elsősorban az upstream terület tekintetében tudott beszámolni Molnár József, a Mol vezérigazgatója. A kutatás-termelés üzletág 200 százalék feletti készletpótlást, 117 millió hordó új készletet tudott hozni tavaly, ennek jelentős része, mintegy 60 millió hordó az újonnan a figyelem központjába került oroszországi mezőkről származik. Az üzletágat sújtotta ugyanakkor a szíriai termelés kiesése, ami igazán nagy hatást az idei évre gyakorol majd. Molnár elmondása szerint ez a kiesés tavaly, az akkori árak mellett 500 millió dollár lett volna, ha az egész évet és nem csak az utolsó negyedet érinti. A kitermelésben stabil helyzetet vár a cégvezetés 2014-ig, attól kezdve azonban évi 3-4 százalékos kitermelésnövekedést és a következő három évre 130 százalékos készletpótlást vár a vezérigazgató. Kurdisztánban 9 kút fúrását tervezik, és az idei év végére a hazai nem hagyományos szénhidrogén-kutatásban is jelentős előrelépés lesz, hogy már három kút működik majd. Ezek értékelése még jó ideig eltarthat, de ha sikeresnek bizonyulnak, akkor 2015−2017-től hozzájárulhatnak a kitermeléshez − igaz, a nem konvencionális kitermelés Magyarországon még sosem volt sikeres.
A downstream üzletág ugyanakkor mintegy 20 milliárd forintos veszteséget hozott 2011-ben és az idei évre sem pozitívak az üzletággal kapcsolatos várakozások, várhatóan marad a nehéz finomítói környezet és egyelőre a kereslet növekedése sem látszik.
A közgyűlés vita nélkül elfogadta az igazgatóság 45 milliárd forintos osztalékról szóló javaslatát, a kifizetés kezdőnapja június 22-e. Mint Hernádi Zsolt elmondta, az összeg megegyezik az évekkel korábban már egyszer elfogadott osztalékpolitika által meghatározott összeggel, amely a cég rendkívüli tételekkel korrigált IFRS szerinti eredményének 40 százaléka. A közgyűlés elfogadta a társaság igazgatósági tagjainak új ösztönző rendszerét is, amely a régi eredményalapú rendszer helyett részvény juttatását jelenti, a papírok kétharmadára vonatkozó egyéves tartási kötelezettséggel. A közgyűlés újraválasztotta a lejáró mandátumú felügyelőbizottsági tagokat Lámfalussy Sándor kivételével, akinek helyére Marko Primorac, a bizottság új horvát tagja került. Az ő megválasztását egyes piaci szereplők a Mol és a horvát állam közötti javuló viszonyra utaló jelnek tekintik.
