A végtörlesztés miatt veszteséges az FHB

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A sok rendkívüli tétel megnehezítette az FHB eredményének becslését, mégis a létező becslések sokkal rosszabb számokat jeleztek előre, mint az a 3,4 milliárd forint veszteség, amivel a bank a tavalyi utolsó három hónapot zárta. A teljes év így végül 4,8 milliárdos mínuszt hozott, ami a részvényesek számára a vagyon 8 százalékos csökkenését jelentette. Csökkent ezáltal a tőkemegfelelési mutató is, 9,7 százalékra, igaz, ez még mindig az előírt 8 százalékos szint felett van. A rendkívüli tételek nagy része negatívan befolyásolta az eredményt és nem kedvezett a makrogazdasági környezet, a forint volatilitása és gyengülése, valamint a jelzálog-hitelezés szűkülése sem. A bank mégis több mint 8 milliárdos adózott eredményt ért volna el, ha nincs a végtörlesztés. Ez 40 százalékkal lett volna alacsonyabb, mint a tavalyi, 13 milliárd feletti eredmény.

A legfontosabb rendkívüli tétel a végtörlesztés 12,9 milliárd forintos, teljesen leírt vesztesége volt; a további negyedévekre ez a tétel már nem jelentkezik. Ez a veszteség a teljes 2010-es részvényesi vagyon több mint 22 százalékát teszi ki, ám némileg szépített rajta a bankadó-visszatérítés 2,2 milliárdos pozitív tétele, illetve feltehetően a gyorsjelentésben külön nem részletezett devizanyereség, amit az MNB-aukciókon a végtörlesztéshez vásárolt devizán ért el a bank.

A feltehetően ezt a hatást is rejtő pénzügyi nyereség soron a bank egészen szép számokat tett közzé: az egész évben 9,1 milliárd forint nyereséget ért el, amiből 6,2 milliárd az utolsó negyedévben keletkezett, szemben 2010-zel, amikor mind éves, mind negyedéves szinten veszteség szerepelt ezen a soron. A pénzügyi eredményeken belül 2,5 milliárd a deviza, 3 milliárd az eredménnyel szemben valósan értékelt eszközök valós értékváltozása és 3,7 milliárd az értékpapír-műveleteken keletkezett.

A bank 4,1 milliárd forint nettó kamatbevétele 35,6 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a kamatráfordítások pedig nagyobb mértékben nőttek. Az ok a kamatkiadások között elszámolt, a magyar állam részére a korábbi tőkeemelés során kötött különmegállapodás alapján decemberben fizetett 1,7 milliárd forint kamat összege, ami nélkül a bank nettó kamatbevétele kisebb mértékben csökkent volna. A bank átlagos nettó kamatmarzsa a negyedik negyedévben így 1,93 százalékot tett ki, az állami kamatkiadás nélkül (1,7 milliárd) ugyanez 2,75 százalék lett volna az egész évre és a negyedévre is, ami az előző évi értékekhez  képest mindenképp romlás, a tavalyi harmadik negyedévhez képest azonban már minimális javulást mutat. Az utolsó negyedévben a nem teljesítő hitelek aránya 14 százalékra emelkedett az előző negyedévi 12,5 százalék után. Utóbbi a végtörlesztés (a jobb ügyfelek kiesése) és a magas svájcifrank-árfolyam következménye. A bank részvényenkénti vesztesége így 73 forint lett az előző év 241 forintos nyereségével szemben.