Az orosz bank az OTP-növekedés motorja

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A 10 milliárdos várakozásoknál az egyszeri tételek − végtörlesztés, goodwill-leírás − miatt sokkal rosszabb, 26 milliárdos veszteséggel zárta a tavalyi utolsó negyedévet az OTP Bank Nyrt., igaz, a korrekciós tételek nélkül ez 30 milliárdos nyereség is lehetett volna. A csoport működését a tavalyitól minimálisan elmaradó, 161,4 milliárdos egész éves korrigált adózott eredmény írja le legjobban, amit a végtörlesztés rontott le számottevően − mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank negyedéves eredményeiről szóló sajtótájékoztatóján. Az éves számviteli eredmény így 83,8 milliárd forint lett. Egy évvel korábban 17,4 milliárd forint volt az OTP nyeresége, veszteséges negyedévre pedig legutóbb 2008 utolsó három hónapjában volt példa.

Noha ahogy az Bencsik tájékoztatójából is kitűnt, a bank tavalyi utolsó negyedévét elsősorban a végtörlesztés és annak hatásai határozták meg, az elemzői várakozásoktól való eltérés tulajdonképpen szinte teljes egészében a horvát, montenegrói és szerb leánybankok esetében végrehajtott goodwill-leírásoknak és a vártnál magasabb adókötelezettségeknek volt betudható. Ez azért is volt meglepő, mert bár egy elemző figyelmeztetett egy vártnál sokkal nagyobb goodwill-leírás lehetőségére az ukrán banknál, az végül is nem ott és főleg nem olyan mértékben következett be. A három kisebb leány közül a horvát bankkal kapcsolatos leírás volt igazán jelentős (a nyilvántartott goodwill több mint fele), míg a másik két leánybanknál sokkal kisebb összeg leírásával már az összes nyilvántartott goodwilltől megszabadult a bank. Ez így összesen 17,7 milliárdos veszteséget jelentett a negyedév, illetve az egész év során.

A végtörlesztési veszteség év végi 31,6 milliárdos becsült értéke végül 2 milliárd forinttal nagyobb lett, utóbbi tétel az első negyedévben látszik majd. A végtörlesztés adó előtt 65,4 milliárd forintjába került a banknak, ennek hatására viszont 12,4 milliárd forinttal kevesebb lett az adókötelezettség. Ugyancsak javított ezen a bankadó-visszatérítés 16,1 milliárdja és az MNB-től a végtörlesztéssel kapcsolatosan aukción vásárolt devizán elért nyereség 3,2 milliárdja. Így a teljes korrekció a végtörlesztéssel kapcsolatban összesen 33,6 milliárd forint lett. Ennyi negatív hatása lett volna összesen a bankra a végtörlesztésnek, de Bencsik felhívta a figyelmet arra, hogy a végtörlesztés nemcsak most okozott veszteséget. Csak idén az elmaradó kamatbevételi hatás és a pozitívként jelentkező, végtörlesztéshez nyújtott hitelek kamatbevételének egyenlege 7,6 milliárdos elmaradó bevételt jelent a vezérigazgató-helyettes szerint. A bank devizahiteleinek 20 százalékát végtörlesztették, ami 217 milliárd forintnyi állományt érintett. Mára mintegy 130 ezer devizahiteles ügyfél maradt az OTP-nél, akik 90 százaléka várhatóan él majd az árfolyamgát lehetőségével.

A vártnál jobban nőttek az adókötelezettségek is, az egész évre fizetett 59,7 milliárd forint 85 százalékkal volt több, mint az előző évben, ami elsősorban a gyenge forintnak, valamint az ukrán (egy egyszeri hatás) és − a profittal együtt növekvő − orosz adófizetési kötelezettségeknek volt betudható. A leányvállalatok devizában nyilvántartott értékén a forint gyengülésével elért eredménytöbbletet a magyar számvitel szerint − ez az adókötelezettség alapja − le kell adózni, többek között emiatt az OTP effektív adókulcsa tavaly 27 százalékra növekedett (éves szinten, de csak az utolsó negyedévre ez már 40 százalék). Bencsik szerint a bank adózás előtti eredményét tekintve 14 százalékos a növekedés (194-ről 221 milliárdra), azaz az év valójában sokkal jobb lett, mint a tavalyi. Az 1,6 százalékos eszközarányos megtérülésre büszkék lehetünk − mondta el.
A vártnál nagyobb veszteség ellenére az elemzők is többé-kevésbé pozitívan ítélték meg a gyorsjelentést. Egyfelől mint Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője elmondta, a goodwill-leírás önmagában nem jelent valós pénzmozgást, másfelől a bank eközben a portfólióromlás sebességének lassulását tapasztalhatta, igaz, sajnálatos módon inkább csak konszolidált szinten, a leányvállalatok esetében. Itthon, ahogy a vezérigazgató-helyettes is felhívta a figyelmet, rövid távon még mindig inkább romlás várható, hiszen a végtörlesztéssel a jó adósok estek ki és az árfolyamgát intézménye csak lassabban segíthet majd. A hitelportfólió romlása az év egészében 234 milliárd forintos kockázati költségképzést eredményezett; ez 11 százalékkal elmarad a 2010-es szinttől. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 2011-ben 13,7 százalékról 16,6 százalékra nőtt, a bővülés az első negyedévben nagyobb, azt követően negyedévente 0,6 százalékpontos volt. A fedezettség 2,3 százalékponttal, 76,7 százalékra emelkedett (a magyar deviza-jelzáloghitelek végtörlesztése kapcsán képzett céltartalék-állomány nélkül).

Az OTP-vezérkar tájékoztatójából és magából a gyorsjelentésből is egyértelmű kép bontakozott ki: a banknál a növekedés motorja az orosz és kisebb mértékben a részben még felfutás előtt álló ukrán leánybank, és ez így lesz az idén is. Az orosz bank sajáttőke-arányos megtérülése eléri a 33 százalékot és 41 milliárdos adózott nyereséget termelt, dupláját a tavalyi szintnek. Ez Bencsik szerint a hazai piac ezredfordulójára, az aranykorra emlékeztet. Hasonló felfutást várnak az ukrán leánytól is, ott 5,7-ről 11,2 milliárdra nőtt tavaly a profit. Mindkét országtól a fogyasztás növekedését várják jövőre, és ez a fogyasztási hitelekkel teret nyerő OTP-nek várhatóan kiváló terepet nyújt majd. A hazai piacon ezzel szemben a fogyasztási kiadások további 1,5 százalékos csökkenésére számítanak, így itthon csak a magyarországi vállalati − elsősorban agrárszektornak nyújtott − hitelek növekedését várják, miközben betétállomány-növekedés inkább csak külföldön valószínű. A bevételi marzsok tekintetében is a külföldé az elsőbbség, a hazai piacon várható csökkenést a külföldi piacokon elérhető marzsnövekedés ellensúlyozhatja majd.

Az OTP ugyan nem közölt számszerű várakozásokat az idei évre, annyit azonban elárult Bencsik, hogy a működési költség 5 százalékkal nőhet, és év végére 285 forintos eurót várnak. Az első elemzői vélemények többsége viszont megegyezik abban, hogy az egyszeri tételek eltűnésével a bank idei eredménye jelentősen javulhat. Az áfolyamra a pozitív kilátások ugyanakkor inkább csak az IMF-megállapodás megkötésével fejthetnek ki hatást. Ezzel kapcsolatban Csányi Sándor vezérigazgató külön üzenete kaphat figyelmet, amely szerint az OTP és személyes véleménye is az, hogy a kormány elkötelezett a megállapodás megkötése iránt.