Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hatalmas − napközben a 35 százalékot is meghaladó − árfolyamesést szenvedett el a Mol kurdisztáni partnere, a Gulf Keystone részvénye tegnap. A később konszolidálódó, majd a zárásban újra 310 pennyre emelkedő részvényárfolyam zuhanását vélhetően az okozta, hogy a Dow Jones hírügynökség szerint az iraki olajminisztérium szóvivője, Fejszál Abdullah kijelentette, néhány napos határidőt kapott az Exxon, hogy döntsön, az iraki vagy kurdisztáni kormánnyal kötött szerződések a fontosabbak a számára. Az Exxon mint lehetséges felvásárló jelentette az árfelhajtó tényezőt − az árfolyam tavaly december óta 190 pennyről 432-re emelkedett − a részvények piacán, mivel ő lett volna az első igazi olajóriás, amely belép a kurd piacra.
Az olajban gazdag kurdisztáni régióban 2007 óta jelen vannak kisebb olajcégek, így a Mol és a GPK is, utóbbi a Mol kisebbségi részvételével birtokolt Shaikan olajmezőn rendkívül sikeres találatokkal és óriási becsült készlettel. Az Exxonról, amely időközben kutatási megállapodásra akart jutni a kurdisztáni regionális kormányzattal, feltételezték, hogy amennyiben a kurdisztáni piacra belép, logikus számára, hogy az egyik piacon levő független kisebb olajtársaságot felvásárolja. Ez lett volna a Gulf Keystone, amelyről a pletykák a cáfolatok ellenére sem csitultak el és egy szintén cáfolt 800 pennys árat emlegettek részvényenként. A néhány napos határidőt az Exxon képviselője kérte a minisztériumtól, amely korábban több levélben is figyelmeztette az olajtársaságot, hogy választania kell az iraki olajmezők − elsősorban a West Qurna olajmezőn való jelenlét − vagy az észak-iraki kurd regionális kormánnyal való megállapodások között.
A West Qurna olajmező készleteit 8,7 milliárd hordóra becsülik és napi 370 ezer hordós kitermelést terveznek rajta. Kérése nyomatékosítása érdekében az iraki kormány már kizárta az Exxont a májusra várható negyedik olaj- és gázmező-aukciójából és egy dél-iraki 10 milliárd dolláros fejlesztési projektből is. Az Exxon válasza nem csupán a felvásárlási találgatásokkal kapcsolatban érdekes, de ráirányíthatja a figyelmet arra is, hogy a két kormány közötti eddig sem felhőtlen viszony elmérgesedése esetén a Molnak milyen lehetőségei lesznek a kurdisztáni projektjeiből a kitermelt olajat exportálni.
