Piaci körökben forró témának számít, hogy a Franklin Templeton amerikai befektetési alapkezelő az elmúlt fél évben hatalmas mennyiségű magyar állampapírt vásárolt, állománya meghaladja az ezermilliárd forintot, a forint- és a devizás államadósságunknak is több mint tíz százaléka a Templeton-alapok kezében van. A Mark Möbius fejlődő piaci guru fémjelezte alapkezelő nem ismeretlen a magyar piacon, régóta rendszeresen felülsúlyozza a magyar részvényeket, ám kötvényekben eddig nem volt ilyen aktív.
A Templeton súlya a magyar kötvénypiacon kiugrónak számít, ez a koncentráltság bizonyos esetekben nagy kockázatot jelenthet, ám előnyei is vannak − mondta Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere. Veszélyes akkor lehet, ha a magyar kötvénypiacon is bevásárló alapokból a befektetők tőkét vonnak ki, s ezeknek emiatt csökkenteniük kell befektetéseiket. A magyar piac likviditása nem tesz lehetővé hirtelen nagy volumenű eladásokat, így könnyen szétverhetik egy ilyen kényszerű eladással.
Másfelől viszont pozitívum, hogy egyetlen végbefektetőnél van a kötvények tíz százaléka, ez sokkal jobb, mintha például banki proprietary trading deskeknél vagy hedge fundoknál volna. Könnyen elképzelhető, hogy ha egy ekkora csomag például tízfelé elosztva ilyen gyorsabban mozgó befektetők kezében volna, azok egy rossz jelre, egymás eladásaitól félve, egyszerre próbálnának kimenni az ajtón.
Orbán szerint a kötvényállomány fedezése viszont forintgyengítő hatású, így az elmúlt időszak forintgyengülésében vélhetően szerepe volt azoknak a végbefektetőknek, akik magyar kötvényállományuk forintkockázatát határidős forinteladásokkal igyekeztek fedezni.
Azt csak találgatják a szereplők, hogy eleve ekkora pozíciót akart-e felépíteni az alapkezelő vagy a már meglévő kötvényállományt próbálta védeni további vásárlásokkal, ám alighanem nagy szerepet játszott a vételekben, hogy augusztusban hatalmas tőkebeáramlás volt a fejlődő piaci kötvényalapoknál. Ekkor még nem voltak ismertek a végtörlesztési tervek, így nem indult meg a magyar bankok devizavételi hulláma sem, ráadásul még élt piaci körökben az a vélekedés, hogy az eurózóna perifériáival szemben az európai feltörekvő piacok stabilabbnak mutatkozhatnak. Az alapkezelő vételeit feltehetően a vonzó carry trade lehetőség vezette, vagyis a forint és a dollár kamatkülönbözetének kihasználása, ami viszonylag szép, időszaktól függően 3,5−4,5 százalékos hozamot kínált idén. Ez a haszon a bankok végtörlesztés miatt megélénkült devizakeresletével párhuzamosan még emelkedett is az elmúlt hónapokban.
Ekkora mennyiséget csak aukción tudott venni a Templeton, a kiszállás viszont sokkal nehezebb lehet. Reméljük, nem olyan szereplőről van szó, aki nincs tisztában a magyar piac alacsony likviditásával, s nem okoz majd ott katasztrófát, mint ahogy az az elmúlt évtizedben párszor már előfordult − mondta egy neve elhallgatását kérő kötvénykereskedő. Valószínűbb azonban, hogy az alapkezelő hosszú távon gondolkodik, s megvárja majd a kötvények kifutását, illetve kedvező hangulatban, jó árfolyamon ad majd vissza a piacnak, pánik esetén pedig inkább vásárol még − tette hozzá.
Móró Tamás, a Concorde stratégája szerint is a piaci likviditás jelenti a legnagyobb kockázatot egy ekkora befektető számára, s a magánnyugdíjpénztárak megszűnésével már túlnyomórészt külföldiek képviselik a vételi oldalt a kötvénypiacon. A stratéga pozitív üzenetnek tekinti a Templeton jelentős szerepvállalását, különösen mivel az jelentős részben a forintban kibocsátott kötvényekre vonatkozik. Szerinte már az ilyen befektetők megnyugtatása szempontjából is fontos az IMF-megállapodás megkötése.
