Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Levegőben lógott már az ország leminősítésének lehetősége, a mostani döntés után ráadásul minden valószínűség szerint hasonlóan cselekszik majd a Fitch és az S&P is. S bár nyilván az első pofon a legnagyobb, a további leminősítések is negatív piaci következményekkel járnak majd − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A legnagyobb probléma Pintér szerint, hogy kifejezetten rossz nemzetközi hangulatban érkezett a visszasorolás, kedvező nemzetközi környezetben az árfolyamok talán könnyebben visszatérhetnének a korábbi szintre. Ha komolyan felgyorsul a tőkekivonás a feltörekvő piaci kötvényekből, akkor rossz, hogy a figyelem középpontjában vagyunk, így ugyanis minket kiemelten fognak büntetni − véli Pintér. A magyar magánnyugdíjpénztárak államosításával ráadásul azok sem tudják tompítani a piaci hatásokat − bár ilyen erős árral feltételezhetően kevesen is akarnának szembe úszni.
A leminősítés azonnali hatásán túl még 1-2 hónapig is eltarthat a nyomás, mivel azok az alapok, amelyeknek ki kell szállniuk e termékekből, fokozatosan építik le pozícióikat − mondta a Napi Gazdaságnak Németh Dávid, az ING vezető elemzője. Ez főként a kötvénypiacra lehet igaz, a hozamok a szakértő várakozása szerint beragadhatnak magasabb szinten. Az egész hozamgörbére vonatkoztatva maradhatnak 9-10 százalék körül, és kicsi az esély, hogy visszatérne a 7 százalékra, hiszen más befektetői kör az, amely a befektetésre nem ajánlott papírokból is vásárolhat. Egyes hírek szerint a JP Morgan kötvényindexet követő befektetőknek nem kell magyar papírokat eladniuk. Vannak viszont másfajta − például a cross-funding − alapkategóriák, ahol az adott alap egy másikból vásárol, amely birtokolja a magyar papírokat. Ezek sokkal inkább kötöttek a hitelminősítési szintekhez, így kötvényeladást generálhat a pozíciók kényszerű csökkentése.
A tőzsdén is eladás volt az első reakció, ami érthetően főleg az OTP-t érintette. Az általános gyakorlat szerint egy ország leminősítését nem sokkal követi a bankok hitelbesorolásának rontása, ami megdrágítja a forrásbevonást. Németh szerint a tőzsdén sem fog enyhülni a nyomás a következő napokban, bár az esés mértékét tompíthatná, ha a külföldi hangulat javulna. Egy leminősítés a tőzsdéken 5−10 százalék közötti esést könnyedén magával hozhat, amiből pénteken közel 4 százalékot láttunk. Nem mellékes azonban, hogy Amerika a hálaadás ünnepe miatt zárva van, és az ottani befektetők késleltetett kitárazása miatt még benne van sajnos a lejtmenet a piacban − fogalmazott a szakember.
Az euró/forint 315 körül kezdte a pénteki kereskedést, a kezdeti nagy forgalom (és a historikus csúcs megközelítése után) azonban néhány óra alatt lenyugodott. Ha csak az árfolyammozgást néznénk, nem gondolnánk, hogy nagy az idegesség, a szintek viszont elég aggasztóak: itt vagyunk két forinttal a történelmi csúcs alatt − fogalmazott Ötvös Mihály, a CIB senior deviza-üzletkötője. Súlyosbító tényező, hogy lassan ott tartunk, nem érdemes megkülönböztetni a feltörekvő, illetve az eurózónás országokat, amire jó példa a hat hónapos olasz kincstárjegyek pénteki aukcióján elfogadott 6,5 százalékos rekordhozam. A magyar kötvények hozama is megugrott, a rövid oldal 9 százalék fölött, a hosszú pedig 10 százalékhoz közelít. A mozgás mögött nem szükségszerűen a nyereségvágy áll. Nem kizárt, hogy például az osztrák bankok, amelyeket eszközeik csökkentésére szólított fel a helyi pénzügyi felügyelet, magyar eszközeiktől is szabadulni kényszerülnek − mutatott rá a szakértő.
Ötvös szerint összességében nagyon negatív környezetben ért minket a leminősítés, az eurózónában semmi jele a fordulatnak, ezért elhúzódhat a negatív hatás, hosszan fogunk szenvedni. Amennyiben viszont történnek határozott lépések kamatemelés vagy kommunikációs fordulat formájában, akkor vissza tudnánk jönni − legalább részben.
