A dolláron buktak a külföldi kötvénybe fektető alapok

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A külföldi kötvénypiacok főleg a nemzetközivé terebélyesedő adósságválságok miatt eléggé turbulens időket élnek át, egyes bajba jutott államok papírjai igen magas hozammal forognak, de a német középvállalatok kötvényei is 7−9 százalékos hozammal kaphatók. Érdekes lehet tehát megvizsgálni, mennyi külföldi kötvényt tartanak a hazai befektetési alapok és milyet. A Bamosz első negyedéves statisztikája szerint külföldi vállalati kötvényekben 49, állampapírokban mintegy 26 milliárd forintot tartottak az alapok. (Sokkal magasabb, 120 milliárd forint feletti volt a külföldi bankbetétek állománya.)
Kifejezetten külföldi kötvénybefektetésekre szakosodott konstrukciót azonban keveset találni, a kötvényalapok kategóriájában hetet sikerült fellelni, ezek össztőkéje pedig csak mintegy húszmilliárd forint. Emellett persze számos más alapban lehetnek még kötvények, vegyes alapokban, származtatott alapokban, magukat abszolút hozamúnak nevező, mindenevőnek számító konstrukciókban.
Az OTP-csoportnál például három olyan származtatott alap is van, amely kötvényekre és devizákra spekulál. Az OTP G−10 (korábbi elnevezése globális kötvényalap) jelentése például leírja, hogy a dollár gyengülésének következtében árfolyamveszteséggel zárta a hónapot. Ugyanakkor az alapkezelő \"az európai adósságproblémák megnyugtató megoldására kis esélyt lát\", ezért a dollár erősödését várja.
Az OTP EMDA is hasonló cipőben jár, itt megjegyzik, hogy a kockázati étvágy csökkenésére számítanak, és a deviza pozícióit megtartották. A dollárban és a zlotyban bíznak a leginkább, de a kínai jüant és az orosz rubelt is kedvelik. Bár inkább devizaspekulációs alapnak tűnik, mint kötvényalapnak, az alap kezelője ezen kívül a magyar hozamok emelkedésére számítva kamatcsereügyletet kötött, ami védi a befektetőket akkor is, ha a kötvények esnének. Az OTP Supra is tartja a dollár erősödésére felvett pozícióit. Az EMDA és a Supra jelentős, 60 százalék körüli államkötvény-állományt tart, nem egyértelmű, hogy ezek külföldiek-e, vagy hazaiak, de az utóbbi a valószínűbb.

Az MKB vállalatikötvény-alapjában eléggé sok, 45 százaléknyi volt június végén a készpénz, valószínűleg lejáratok miatt, és utalnak is rá, hogy újabb befektetési célpontokat keresnek. De tartott 40 százaléknyi vállalati kötvényt is, a legnagyobb befektetések között például a FIAT, a General Electric és a New World papírjait találjuk. Devizakitettségét a hónap végén legalábbis nem fedezte az alap.
Az Aegon válallatikötvény-alapjának kezelője is panaszkodik a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulására, egyébként a tőke 27 százaléka volt nemzetközi kötvényekben, és bár nem származtatott alap, jelentős volt a származtatott ügyletek értéke is. Társáról, a Nemzetközi Kötvény Alapról azt írják, hogy \"a hónap utolsó pár napján a pesszimizmus enyhülésével közel három százalékot vesztettünk a kötvényekre nehezedő eladói nyomás és a forint erősödése miatt\". Ebben egyébként 70 százalék felett volt a külföldi kötvények aránya.
Az Erste XL kötvényalap tőkéjének nagy része állampapírokban volt legutóbb, hogy külföldiben-e vagy hazaiban, az nem derült ki, de a hazai portfólió valószínűbb. A Korvett havi jelentése pedig elérhetetlennek bizonyult. A Raiffeisen 2016 kockázati profilja elvileg globális, de a jelek szerint inkább a hazai állampapíroknál marad.