Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kismértékben, hárommilliárd forinttal csökkent a Napi Gazdaság számításai szerint a Bamosz adatbázisában szereplő befektetési alapok vagyona júniusban, pontosabban inkább négymilliárddal, mivel egymilliárd forintnyi növekedést értek el a Magyarországon bejegyzett, ám Bulgáriában levában és Lengyelországban zlotyban aktív alapok. Jelentős különbség volt az egyes alapfajták között, a legalacsonyabb kockázatú pénzpiaci alapokból egyértelműen kifelé ment a tőke, csaknem 14 milliárd forintot vettek ki belőlük. Ezeken belül is a bankbetétekre szakosodott likviditási alapoktól fordultak el a legtöbben, kilencmilliárdot kértek vissza a befektetők.
A pénzpiaci kategóriából kivont tőke túlnyomó része látszólag a származtatott alapokba ment, azok ugyanis a Napi Gazdaság számítása szerint 12,4 milliárd forinttal bővültek. A jelentős pénzbeáramlást felmutató, származtatottnak nevezett alapok egy része azonban inkább garantált alapnak tekinthető, ezért úgy pontosíthatnánk, hogy a származtatott és a garantált alapok felé fordultak a polgárok. Az mindenesetre jól látszik, hogy a minimális kockázatú, de alacsony várható hozamú termékek felől a magasabb kockázatúak felé csoportosítottak át.
Erre utal az is, hogy a sokak által pénzpiaci alapként kezelt ingatlanalapokból való, nemrég kezdődött lassú pénzkivonás folytatódott, ezúttal 1,8 milliárd forint távozott, nagy valószínűséggel részben lakossági szereplők, részben intézmények tranzakciói miatt.
Az OTP Ingatlanból ugyanis a hónap egyik napján egyszerre egymilliárd forint körüli összeget vettek ki.
A részvényalapokból 800 millió forintot vontak ki, a kötvényalapokba félmilliárdot tettek be, ezek nem számítanak jelentős tételnek. Az ING Globális Részvényből egy napon elvitt 2,5 milliárd forintos tétel intézményi befektetőre utal, akárcsak az Aegon Közép-Európai Részvény intézményi befektetésijegy-sorozatában több részletben elhelyezett hárommilliárd forint. Ami a devizákat illeti, az euró nem volt túl népszerű, hárommilliárd forintnyi tűnt el belőle a rendszerből, a dollárbefektetések viszont alig változtak.
A teljesítményt elérő alapok az első félévben évesítés nélkül is 6−11 százalékos hozamot értek el. Profiljukat nézve eléggé változatosak, van közöttük származékos és részvényalap, kötvényalap és árupiaci alap, sőt még − árupiacokra, pontosabban aranyra szakosodott − garantált alap is. A lista mínuszos végén a sereghajtók néhány szerencsétlen sorsú kisebb hazai ingatlanalap (a NAP és a MAG), több feltörekvő piaci részvényalap és néhány származékos konstrukció is. Meglepő, hogy az első félévben a japán erőműkatasztrófa ellenére környezetvédelemre szakosodott alapok is vannak a sereghajtók között az utolsó húszban.
A hozamlista végén levők 15−35 százalékos veszteséget is elértek (szintén évesítetlenül) hat hónap alatt, ami jól jelzi, hogy a \"magas hozam − magas kockázat\" jellegű szlogenekből nem szabad csak a hozamra odafigyelni, sokszor csak a magas kockázat valósul meg. Egyébként 439 különböző befektetésijegy-sorozatból 266 ért el pozitív hozamot a félév során, ami 60,6 százalékos arány.
